2015. április 11., szombat

Oklahoma üzenetei 1-27.





ÜZENETEK KRISTÁLYKOPONYÁKRÓL ANNÁNAK

Lejegyezte: Anna médium


1.     üzenet
Anna megkért engem, hogy fedjem fel titkaimat az emberiségnek, arra gondoltam, mióta is várok erre a pillanatra. Kérdezhetnétek tőlem, miért?

Amikor Anna 40 000 évvel ezelőtt Istennőként egy földi inkarnációban közöttetek élt, még együtt volt az az 52 kristálykoponya, amely az emberiség számára őrizte a teljes, bizony mondom nektek, a teljes tudást az emberiségről.
De változnak az idők, és ennek a kultúrának a hanyatlása oly sok rosszat hozott az emberiség történetében, hogy a beavatottak jobbnak látták szétvinni, elvinni a Föld különböző részeibe azokat, hogy a nem beavatottak ne férjenek hozzá olyan információkhoz, amely nem illeti őket.
Ha megfigyelitek a térképeket, honnan kerülnek elő, láthatjátok, a legtöbb a mayák által lakott területről. Akik Anna idejében ugyanúgy Ataiszon éltek, ahogy a hunok és más törzsek is.
Az Arvisurák beszámol erről hitelesen, ezért nem térnék ki erre, de arra igen, miért tartják a történészek hiteltelennek ezt a médium által lehozott forrást, amelyet az Ataiszról elszármazó törzsek rovó sámánjai jegyeztek le, és az emberiség történetének leghitelesebb, legigazabb forrása ma is.
Más dolog, hogy vannak szép számmal ellenérdekelt népek, akik nemcsak hiteltelennek tartják, de mindent megtesznek - eddig is mindent megtettek -, hogy a magyarok tudása feledésbe merüljön.
Tehettek erről a maguk idejében az Egyiptomba és az Arab-félszigetre bevándorolt valamennyi sethi fajta népesség. Tette ezt az a katolikus egyház, amely más gazságokat is elkövetett a magyar nép ellen, hogy elfeledtesse ősi tudását, és megváltoztassa azt a génállományt, amely egyedül és kizárólag a magyarban volt meg.
Kérdezhetnétek tőlem, miért olyan fontosak a magyarok ma is a Földön?
Az egyetlen olyan nép, melyet nem Sanat Lucifer teremtett, aki annyira gyűlölte őket, hogy nemcsak történelmüket hamisittatta meg a keresztény egyházi vezetőkkel, hanem a nép kiirtásában, vezetőik likvidálásában is derekas munkát végeztek.
Ha a mai hétköznapi emberek tisztában lennének azzal, hogy valamennyi nagy világegyház Lucifer által jött létre, és az ő érdekeit szolgálja, kiürülnének a templomok. De sajnos az a genetikai tudással rendelkező sethi faj melyet saját érdekében működtet a Földön, ma már arra vetemedett, hogy feledve az Istennővel kötött egyezményt, felrúgva azt, nemcsak a magyarok, hanem az összes többi ember kiirtásával van elfoglalva.
Ha nem lenne a Galaktikus Föderáció Fényszövetségének feladata az emberiség kimentése a soron következő Vizözönből, akkor bizony ugyanúgy felkészületlenül érne benneteket egy olyan kataklizma, amely az emberiségből még hirmondót sem hagyna meg.
De mert a mandátumuk lejárt, ám ennek ellenére folytatják gazságaikat, ezért a Fényszövetség szabadkezet kapott az Istennőtől, nem fogják megengedni a hüllőknek, hogy puszta földdé tegyék bolygótokat.

Most pedig arról beszélnék először, hogyan épitettek meg bennünket, milyen áldozattal jöttünk létre? Miért vagyunk még mindig fontosak számotokra?
Azok a kristálykoponyák, melyek szent funkcióval készültek, nem emberi kéz alkotásai, de emberi elméké.
Anna történetesen sok-sok emberi alakban inkarnálódott a Földre és nem volt tudatában annak a szent küldetésnek, amellyel engem egykoron Ataiszon megalkotott.
Mikor és hogyan történt mindez?
Időszámitás előtt 45 000-ben egy ragyogó fejlett civilizáció működött Ataisz szigetén, mert az Istennő társával Sanattal lejött az anyagi világba, hogy megtapasztalja a fizikaiság minden örömét.
Történt azonban valami, amely lángba boritotta azt az elmét, amely pedig a Teremtő Energiákkal volt megáldva, hiszen a Teremtő Istenanya kivetüléseként létezett itt az emberek között a Földön.
Amikor Anna máglyahalált halt, mindaz az óriási tudás, amelyet nemcsak emberként, hanem a Földre szállt Istennőként is tudott, kikristályosodva maradt meg abban a máglyában, melyet elvetemült férje neki rendezett.
Annának nem volt vétke, de a férje olyan gaztettet követett el egyik gyermeke ellen, ami korábban sohasem történt meg egyetlen világban, egyetlen bolygón sem.
Anna halálával véget is ért az a bőség és áldott létezés, amely korábban a szigetet uralta.
Ami utána jött az a létezésnek olyan züllesztése, amelyre nem volt példa a Mindenségben sehol.
Sanat úgy próbált a bajból kilábalni, hogy bűnbakokat keresett a nép között és bevezette az emberáldozatos ritusokat.
Aki neki valamiért ellenvetést tett, azt jobb esetben lefokozta, de mindennapossá vált a máglyahalál a legnagyobb tudású polgárok között.
Ezek a nagy tudású lelkek azonban bár elvesztették fizikai testüket a lángokban, de bárhogy próbálta megállitani Sanat a kristálykoponyák születését, már nem volt hatalmában.
Amikor aztán nemcsak Anna - aki máglyahalála után elvesztette emlékezetét -, de gyermekei, és az elit tagjai is lassan visszatértek a Szellemi Sikokra, maguk után hagyva tudásukat kristálykoponyákban.

Joggal kérdezhetnétek, hogyan lehetséges, hogy az elme tartalmát egyszerűen kőbe zárták?
Ha majd tisztában lesztek a teremtés mikéntjével, már nem fogtok ezen csodálkozni, és nem keresitek az igazi koponyákon az emberi kéz nyomait, mert azokon nincs is.
A számos megőrzött koponya nem mind eredeti, mindössze 13 az, amely Ataisz óta teremtődött, amely az emberiség tudását volt hivatott őrizni az elmúlt 40 000 évben.
A többiek vagy másolatok vagy hamisitványok, vagy csak egyszerűen más céllal készültek.
Amikor Annának lediktálom majd, hol vannak az eredeti koponyák, igen el fogtok csodálkozni, mert ezek nem a Föld felszinén, hanem a Belső-Földben vannak. Szentélyekben helyezték el őket, csak Anna (az angol kislány - Anna Hedges) volt az a gyermek, aki megtalálhatott engem, mert a belső-földiek azt akarták, hogy az emberiség halljon rólunk.
Amikor a Galaktikus Föderáció leszáll a Földre és a belső-földiek feljönnek, biztonságosan feljöhetnek már a felszinre valamennyien, akkor fogják elhozni hozzátok azt a 12 kristálykoponyát, amely majd megtanit benneteket mindarra, mit a Földről, mint Anya bolygóról, rólam - az első megtalált koponyáról - tudnotok illik.
Én nemcsak egy egyszerű kristályból álló szép dekoráció vagyok, hanem elmémben őrzöm a múlttal a Teremtés különböző fázisait. Azt is, hogyan és miért teremtette meg Anna a magyar törzsek őseit, hogyan tanitotta őket sziriuszi társaival. Miért kellett száz és száz halált halni azoknak a magyaroknak, akik pedig azt semmivel sem érdemelték ki.

Amikor mind a 12 kristálykoponya elmondja nektek azt, kik voltak földi életeikben, akkor újra szólni fogok hozzátok, Anna által.

2015. 01. 21.

Oklahoma, a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata.





2.      üzenet
Amikor Sanat elhatározta esztelen kisérleteit a Földön, Anna már nem volt mellette. Olyan világokban tartózkodott, ahol nem volt módja megakadályozni, hogy Sanat megrontsa az emberi társadalmat és benne az embert, az egyént. Hogy mi öröme tellett benne, senki sem tudta, de meg sem kérdezhette, mert nem tartotta fontosnak, hogy szándékait közölje másokkal.
A második áldozata a főpap lett, vagy ahogy később Atlantiszon is nevezték ezt a tisztséget: a főloki. Desora főpap tiszte volt mindenkor a Szellemi Világokkal való kapcsolattartás, és igazán csak neki volt megengedve.
Bár a földi lények halhatatlanságban éltek akkor, ami nem azt jelenti, nem tértek vissza a Szellemi Sikokra, ha megunván a földi életet pihenni szándékoztak a Köztes Létben - ahogy Anna használja ezt a fogalmat, amely a halál utáni életre, létezésre vonatkozik -, de ezt tudatosan tették, tehették.

Amikor Sanat Annát megölte marsi (marziszi)  katonáival - ahogy akkor a sethieket nevezték -,úgy megromlott a földi élet, hogy gyakran és egyre gyakrabban tértek vissza a lelkek a Szellemi Sikokra, mert a földi élet már nem örömökről, csak fájdalomról, szenvedésről, nélkülözésről szólt, és minden olyanról ami nem szépitette meg a földiek életét, sokkal inkább megkeseritette.
Hogy mégis maradjon elég alattvaló, aki a here felső réteget mindenkor ellássa és nagy-nagy jólétben tartsa, Sanat cselhez folyamodott. Kidolgoztatott a hüllő lényeivel egy olyan nem földi technológiát, amely az embernek nem engedte meg többé, hogy bizonyos rezgésszint fölé emelkedhessen. Akart-nem akart vissza kellett térnie egy rövid pihenőidő után a Földre, hogy ennek a here rétegnek - élükön Sanattal - legyen elég rabszolgája, aki nemcsak a jólétüket teremtette meg, de ha Sanatnak szüksége volt rá, háborúztak és meghaltak helyette. Vagy olyan ostoba életet éltek, hogy a Földről való távozásuk még hosszabb időintervallumban is lehetetlenné vált.

A második kristálykoponya tehát úgy jött létre, hogy Sanat elfogatta és megölette marsi katonáival azt a főlokit, aki figyelmeztetni merte őt arra, törvénytelen életet él, nem tartja tiszteletben az élet törvényeit és amit művel tarthatatlan. Majd a földi civilizáció hanyatlását
okozza.
Olyan gyűlölettel fordult Sanat a főpap felé, hogy az tudta, meg kell halnia.
De hogy a tudása - amelyet személyiségében őrzött - ne menjen veszendőbe, ne tűnjön el végérvényesen, összefoglalta elméjében, levonva a történésekből a következtetéseket a halálával, mely már nem máglyahalál volt, hanem egy brutális, kegyetlen, másokat megfélemlitő halálnem. A sziget szent hegyéről egy szunnyadó vulkán kürtőjébe dobták bele.
Közepe lágy kőzetekből állt. Ez nem néhány perc alatt, hanem néhány hét alatt emésztette fel melegével a testet, amely bilincsbe verve került oda a menekülés minden lehetősége nélkül.
Hogy a kristálykoponya mégis megmaradt és a belső-földiek kezébe került, az egy későbbi, elég hosszú bonyolult történet.
Amikor a vulkán teljesen kihűlt állapotba került - sok ezer év múlva -, a főloki tájékoztatta azt a főpapot, főlokit, aki éppen akkor volt vallási vezető, és aki a társaival megkereste a kőzetben azt a kristálykoponyát, mely tulajdonosának emlékezetét őrizte.
Ebben az időben Sanat már nem tartózkodott a szigeten.
Tevékenységét áthelyezte Atlantiszra, amely akkor virágkorát élte.
Bár gyűlölete alább hagyott, elkövetkezett ott is egy olyan időszak - a kultúra végén -, amikor drasztikusan beavatkozva az emberiség további sorsába, megakadályozta, hogy földi ember elhagyja a 3-dik sávú fizikai dimenziót. Az emberi DNS-ek drasztikus lecsökkentésével elegendő rabszolgát hagyjon a földi sikon, ostoba, esztelen kisérletei céljaira.

Erről a történetről Anna és Margó barátnője könyve szól, melyet az Igazak útja cimű irásukban dolgoztak fel. Nyilvánvalóvá vált Anna számára Sanat szándéka, hogy az emberiséget újra és újra elveszejti. Nem hagyja egy részét - úgy is mondhatnánk a többségét - felemelkedni.
Szükségessé vált az emberiséget erre a lehetőségre, veszélyre figyelmeztetni.
Sanat hüllőtársaival mindent megtesz ezért, és nemcsak fizikai sikon, de az éteri, asztrál és alacsonyabb szellemi sikon is.
Nincs miért hallgatni, ugyanis sem oka, sem joga nincs többé ehhez, mert lejárt a Világmindenségben az a határidő, melyben a sötétséggel folytatott esztelen kisérleteit véghez viheti. Amikor pedig ennek a végső határideje lejárt, az a 2012-es év december 21-ének napja volt. A sötétség és a fény váltakozásának időpontja.
De ahogyan Atlantiszon is megakadályozta a teljes lakosság felemelkedését, most is ezt tervezte titokban és meg is tett ennek érdekében mindent.
Csakhogy a Mindenségben a Fény úgy megerősödött, hogy látva a sötétséggel folytatott kisérletek súlyos következményeit, belátta nem engedheti meg tovább az Istennő Sanatnak ezt az esztelenséget.
Sanat oly mértékben lett a hatalom rabja és oly mértékben züllött le ezalatt a 40 000 év alatt, hogy az Istennőnek fel kellett ismernie, Sanat nemcsak nem akart leállni szörnyűbbnél szörnyűbb pusztitásaival, hanem a Fény totális megsemmisitését határozta el.
Itt jött be a történetbe Anna fölülmúlhatatlan érdeme. Nemcsak szembefordult a Sötétség urával, hanem megértve az események és történések miértjét, felvilágositotta a Fény világait a közelgő veszélyről, ezáltal megerősitve a Fény erőit. Arra sarkallva őket, segitsék a sötétség utolsó földi bástyájáról is elűzni azt a hüllő fajt, melyet Sanat elvtelen céljaihoz használt fel eszközként.
Akik ma és már jó néhány évezrede különböző földi alakokban, szerepekben uralkodtak - mint uralkodó, vallási vezető, vezetők - azok mind az ő megbizottjai, meghatalmazottjai voltak. Nem azért, hogy ti felemelkedjetek általuk és elhaggyátok a földi sikokat, hanem éppen azért, hogy esélyetek se legyen kiemelkedni a Földről és azokból a Szellemi Sikokból, melyeket halálotok utáni létezésetek szintjének jelölt ki, hozott létre. Mégpedig a Fény erőivel, akik mit sem értettek meg szándékaiból.
A legnagyobb szégyene a Forrásnak, hogy hagyta, és nem segitett Istennőjének kiemelkedni ebből a káoszból, melyet gonosz módon és oktalanul Sanat készitett számára, sokszor csapdaként.
Hogy pedig Anna földi életeket volt kénytelen élni, felnyitotta a szemét arra a sok esztelenségre és gonoszságra, melyeket Sanat tervezett el számotokra a múltban és a jövőben is.
De a történések mégis - Sanat akarata ellenére - olyan fordulatot vettek, melyekkel Sanat nem számolt. Azt gondolta Anna életét végleg az anyaghoz köti, ahol az majd rabszolgájaként továbbra is a kegyét keresi és szolgálja őt.

Csakhogy Anna elméje úgy nyilt ki erre a világra, hogy megértette a földi élet történéseit és Sanat azok mögött álló szándékait. Ellene fordulva megakadályozta ennek bekövetkeztét.

Mi, akik tárgyakban vagy más energiahordozókban őrizzük a múlt emlékeit, azt az aranykort nem feledjük - melyet gyalázatos módon Sanat meghamisitott és tönkretett -, ezért úgy határoztunk, segitjük Annát minden földi életében. Tanitjuk álmaiban, hogy egyszer elvezesse őt ahhoz a felismeréshez, Sanatot nem szeretnie, hanem legyőznie kell.
Nem volt számunkra kétség, hogy ez a harc esztelen és borzasztó eseményekhez vezet majd, de Annának nem maradt más esélye, mint felvenni a kesztyűt egy velejéig romlott, hazug, hamissá vált szellem ellen, aki az egyetlen Istennek kiálltotta ki magát, az emberiség történetében és a Világ legnagyobb részében is már.
De a Világban olyan tisztulása indult el a Fénynek, hogy Anna győzelme a sötétség felett már nem kérdéses.
Bár úgy látjuk, Sanat ellenáll az igazságnak, mint mindenkor, de az elmúlt néhány évben olyan súlyos veszteségeket szenvedett Anna által, hogy nem marad más választása, mint elmenni oda, elhordani az irháját oda, ahová Anna parancsolja neki.
Ez az esztelen lény annyi szenvedést okozott mindenhol a Mindenségben is, hogy vereségét nagy győzelemként ünnepeljük majd.
Anna pedig visszatérhet oda, ahonnét ez az ostoba, gőgös, önző szellem gátlástalanul és elvtelenül letaszitotta. Mert Anna nem járult hozzá többé azokhoz a kisérletekhez, amely a Fény pusztulását volt hivatva előkésziteni.
Amikor majd megjelennek közöttetek a földönkivüliek űrhajói és lényei, akkor fogjátok csak mindezeket a dolgokat megérteni és elhinni. Mert a sötétség most is a foglyának tekint benneteket és szeretne mindörökké ebben tartani. De Anna másképpen határozott felőletek. Sanatnak tetszik vagy nem fejet kell hajtania Anna döntése előtt, mert ennek érkezett el az ideje.
Amikor pedig együtt lesz a Föld felszinén mind a 13 kristálykoponya, meg fogjátok ismerni azt a tudást, amely benneteket végre teremtőkké avat, hogy ne kelljen sem növényt, sem állatot elpusztitani ahhoz, hogy létezni tudjatok a Föld fizikai sikján, ha úgy van kedvetek. De a halál élménye nélkül tudjatok visszatérni a pihenőhelyetekre, ahogy korábban is tettétek. Amikor még nem zártak be benneteket a felejtés birodalmába, ahol felejtve korábbi tudásotokat - azt hogy fénylények vagytok -, egy borzalmakkal és sötétséggel teli világban kellett élnetek, melyet Sanat beteges vágyaiban alkotott meg számotokra. Melynek végrehajtására azt a hüllő szintársulatot bizta meg, akiket ezért mérhetetlen gazdagságban, jólétben tartott, hogy minden torz vágyát, esztelen tervét megvalósitsák veletek, annak kockázatával, hogy lelketek végleg anyaghoz kötődik, annak lehetősége nélkül, hogy valaha felemelkedjetek újra a Szellemi Sikokra.

Ami pedig Annát illeti, ő saját maga erejéből vált ki ebből a dimenzióból és irántatok érzett felelősségtől áthatva fordult Sanat ellen. Hogy visszatérve a Forrásba, valamennyi jogát, jogosultságát, melytől Sanat esztelenségében és gonoszságában megfosztotta, visszavegye. Visszaállitva a harmóniát a Földön, melyben az embernek élni, létezni érdemes.

2015. 01. 22.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudata, tudása



3. üzenet

Amikor Sanat végleg eldöntötte, eltorzitja a földi fejlődést, hogy senki ne tehessen szemrehányást neki azért, mert megölte a királynét - azaz a feleségét -, elkezdődött a földi embereknek, családoknak olyan borzasztó, torz programja, amely a családon belüli erőszak minden torz formájáról szólt.
Az emberek kezdetben nem értették ezeket a történéseket, tehetetlenül kellett végignézniük a sok családi tragédiát, mert senki sem értette, hogy ezek a lények Sanat programjait teljesitik be.
Amikor aztán már szinte általánossá vált a deviancia, nem volt senki, aki szóvá tegye ezt, mert Sanat megtiltott minden ellene felhozott vádat, és űzte tovább az ipart - ahogy mondani szokták - esztelenül, azaz ész, értelem nélkül.
Amikor már maga is belátta, mivé tette a földi világot - a marziszinak nevezett zsidó fajával -, akkor elment más világok felé rombolni.
A tömegek pedig feledve Annát, Anna személyét, áldozatát, napirendre tértek a devianciák fölött, ahogyan azt Sanat elvárta tőlük.

Történt pedig, hogy néhány sziriuszi meglátogatta a Földet. Valamiért Ataiszon parkolva döbbenten fedezték fel az erőszaknak és szexuális torzulásoknak mindenféle fajtáját.
Mindezeket látva elhatározták, törvényeket, bizony mondom nektek törvényeket alkotnak ezek megszüntetésére. De az emberek programjait megváltoztatni már nem volt módjuk, mert az emberek aurájába olyan kristályok által programozott kódokat tettek leszületésük előtt, hogy feledve minden torzulásukat, melyeket előző életeikben elkövettek, ott folytatták ahol előző életeikben az szokássá vált náluk.

Tudni lehetett, hogy az emberiség, aki pedig fénylényként született meg a Teremtő Istenanya elméjében, olyan mélységek felé vette az útját, amelyről úgy tűnt, letérni már nincs módjában, nem tud.
Akkor a Fényszövetség kidolgozott egy hosszú időintervallumra szóló tervet, amelyet a Forrás lakói - akik szeretettel telitett lények - támogattak ugyan, de Sanat nem.
Az emberiségben élte ki leggonoszabb vágyait. Ez még akkor is igaz, ha nem létezett közöttük fizikai testben, de a lelkek programját ezután ő irányithatta, senki más.
De mert tudta, a tilosban jár, létrehozta az ú.n. karma intézményét, amely büntette ugyan az
elhajlásokat, de hosszú távon azt is biztositotta, hogy legyenek elkövetők és áldozatok is mindenkor.

A sziriusziak minden próbálkozása és törekvése abban merült ki csupán, hogy az ember értelme kezdett visszatérni régi szintjére.
Mivel ez nem volt Sanat inyére, ezért bevezette a senkit és semmit nem szolgáló emberáldozatos kultuszokat, és olyan zsarnok lelkeket tett a törzsek élére, akik ezt hajlandók lettek végrehajtani.
Amikor aztán alaposan megfogyatkozott a népesség, hozott máshonnan olyan retrográd lényeket, akik semmivel sem tették jobbá a földi ember életét, csak élősködtek azon.

Hogy Anna közben hol és milyen világokban tartózkodott, arról senkinek sem volt fogalma, csak nekem, hiszen én az ő tudását szellemi képességeit örököltem, nem kevesebbet.
Így aztán újra és újra látnom kellett borzasztóbbnál borzasztóbb életeit is.  Mert Sanat elvéve a földi ember - Anna - emlékezetét, minden életében kitörölte belőle azokat a sötét emlékeket, amit valójában mindenkor ő teremtett meg köré.
Hogy Anna nem veszett el, egyetlen ténynek tulajdonitható, ő maga a Teremtő Istennő.
Ez még akkor is sajnálatosan igaz, ha most közöttetek hétköznapi emberi alakban él, létezik.
Anna azonban szolgálatai fejében végül halhatatlanná vált, ami nem kevesebbet jelent, mint azt, nem kell többé a Földre születnie, csak ha ezt ő maga akarja.

Amikor aztán Atlantiszon megszületve a király - azaz Sanat - hitvese  lett, abban reménykedtünk, megváltoznak a dolgok, de nem igy történt. Sanat soha többé nem akart megválni attól a tisztességtelenül szerzett hatalomtól, melyet akkor már 10 000 éve bitorolt.
A Világmindenségben pedig olyan tért nyert a sötétség uralma, félővé vált, elnyeli majd egyszer a Fényt. Az megszűnve létezni, elpusztul a Teremtett Világ.
Sanat is érzékelte a problémát. Hogy javitson valamit a helyzeten, akkor hozta létre a Táltosok Intézményét, akiket nem a földi emberek gyógyitására alkotott meg, hanem az ő energetikai egyensúlyának megteremtésére. Bár értek el részeredményeket, de azt a züllést, amit Sanat esztelenségében elkövetett, már megállitani ők sem tudták.
Amikor pedig a sokkal később megalakult keresztény egyházzal kiirtatta őket, végleg búcsút mondhatott az egészségének.

A mai emberek nem azért betegek, mert Sanat beteggé tette őket, hanem azért, mert olyan súlyos karmikus tartozásokat gyűjtöttek össze az évezredek alatt, amik törvényszerűvé tették testükben a fájdalmakat, hogy karmikus terheiket ledolgozzák.
És nemcsak a sajátjukat, hanem nehéz fizikai testükben - hetediziglen - az őseikét is.
Így aztán Sanatnak semmit sem kellett tennie, mindig elegendő ember volt a Földön, akiket háborúkban egymás ellen küldött és élvezhette véresebbnél véresebb, borzalmaknál borzalmasabb események láncolatát, mert esztelensége csak nem akart a végére érni.
A Szellemi Sikok lényei - bár felismerték a bajok gyökereit - nem tudtak a dolgokon segiteni, javitani, mert Sanat mindenkinek megtiltotta azt.

Történt pedig, hogy Ataiszon megszületett három gyermek - Van, Él, Úr -, akiknek szülei nem földi eredetű emberek voltak, hanem égiek, a Sziriuszról utaztak hozzájuk. Egy sajnálatos balesetben elromlott az ürhajójuk, ezért nem tudtak mivel visszatérni égi hazájukba. Így maradtak közöttük és kezdték el az ataiszi törzseket tanitani, nem hétköznapi módon.
Létrehozták a beavatottak kis csoportját, akiket megtanitottak a rovásirásra, majd évezredek alatt minden olyan tudásra, melyet a földi eredetű ember képes volt befogadni elméjébe.
A hosszú fárasztó évtizedeknek az lett az eredménye, hogy megszeretve őket - vagyis az űrhajósokat - az emberek nagyobb tömegei is fogékonnyá váltak nemcsak a spirituális gyakorlati tudásra, hanem erkölcsi elvek megismerésére és megértésére is.

Amikor Arvisura Anyahita meghalt, ugyanúgy megteremtette tudásából azt a kristálykoponyát, amely igy harmadik lett a Földön, segitve a földi ember tudásának gyarapodását. Aztán saját leszármazottaiban mindig volt olyan magas szellemiséget biró személy, aki a kristálykoponyákkal is és a sziriusziakkal is közvetlen kapcsolatba tudott lépni, ahogyan Anna is teszi ezt velem és a Galaktikus Föderáció vezetőivel olykor-olykor.

Így született meg hát most már az a hármas tudású csomag, amely később - sok évezred múlva - nagyjából helyreállitotta Ataiszon a normális életet, kizárva devianciákat, erkölcstelen torzulásokat.

Volt azonban egy törzs, amelyet Sanat továbbra is megpróbált saját céljaira felhasználni. Olyan lényeket küldött az ő programjaival közéjük, amely lehetővé tette számára, hogy az emberáldozat kártékony szokása és más szélsőséges és aberrált szokások ne menjenek ki  náluk a divatból.

Amikor ti ezekkel a történésekkel találkoztok a hireitekben, ez azért lehetséges, mert az ember programját még mindig Sanat tervezi meg és nem más. Ez nem azt jelenti, hogy az ember rossz, gonosz, csupán azt, egy elvetemült szellem nem akarja, hogy kilépjetek abból a Földből, amelyen ő rabszolgáknak és nem katonáknak - ahogyan Annának állitotta - tart titeket.

A Mindenségben azonban közben sok évtizezred telt el, a Fény megunva a sötét lények gyalázatos viselkedését és tetteit, erőre kapva szövetkezett és elhatározta, megszünteti a sötét világok létezését szerte a galaxisokban.
Ebben a galaxisban, ahol ti vagytok, már csak a Föld és néhány párhuzamos világa sötét.
De ha a ti valóságotoknak sikerül kiszabadulni a sötétség hálójából, abból a karanténból, melyet Sanat állitott fel gonosz segitőivel, akkor a másik két párhuzamos valóság, veletek egyesülve megszűnik létezni. Ezt úgy képzeljétek el, hogy ahol az ember nem hajlandó változni, inkább a gonoszságnak szeretne élni, de a programja nem erről szól, ott a párhuzamos valóságban - amely persze korántsem olyan gazdag, mint a tiétek - még kiélheti ezt a vágyát.
De aki nem tud, nem akar változni, azt a Végitélet teljes megsemmisülésre itéli. Mert nem lehetséges többé a galaktikában a sötétség létezése sehol. Minden utolsó haladék elmúlt, már csak az előre létezik, a hátra nem.

2015.01.23.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata


4. üzenet

Talán a legfájdalmasabb történet, amit elmesélek nektek.

Volt egy király Atlantiszon és volt annak egy gyönyörűséges, okos leánygyermeke. Ennek a  gyermeknek olyan tiszta és makulátlan volt a lelke, mint a hó. Mint a bimbó, amely éppen kinyilik.
Tudta magáról, hogy kicsoda és azt is tudta miért kellett megszületnie. Csak egyet nem tudott, hogy Sanat mindent megtesz azért, hogy behálózza, tönkretegye.
Amikor felnőtté érett, olyan szörnyű beavatásokban részesitették őt a fekete mágusok, mely a legborzasztóbb testi és lelki megpróbáltatásokat jelentette. Nemcsak égett sebeket ejtettek a fizikai testén, de mindenféle ostoba kinzó eszközökkel is gyötörték. Ezt a keresztények a középkor idejében is tették, azok a megszállott, vallási őrületbe révült egyedek, akik Istent keresve nem értették, hogy miért az ördöggel kerülnek kapcsolatba.
Mindennapi megpróbáltatások és bántalmazások jutottak már csak osztályrészéül, amikor megjelent a Nagy Ő alakjában Sanat, aki persze nem vallotta be a tiszta gyermeknek, hogy ő maga a Sátán is.
Akkor nem igy nevezték a legsötétebb szellemet a Földön, de nem is a neve a lényeges, hanem az, amit tett.
Megpróbálta ezt a tiszta lelkű szüzet behálózni, de a királylány megérezte a másikban a hamisságot, és nem állt kötélnek. Nem akart sem a felesége, sem a szeretője lenni. Sanat persze nem mást akart, mint azt a hatalmat, melyet a király - nem lévén fia - várhatóan vejének, vagy valaki kiválasztott és alkalmas személynek ad át.
Amikor rádöbbent, hogy céltalanul próbálja a gyermeket behálózni, akkor cselhez folyamodott. Olyan mérgező folyadékokkal próbálta titokban itatni, melyek kezes báránnyá tehették volna, de a királylány megérezte a veszélyt, nem vette magához azokat az ételeket, melyek mérgezettek voltak.
A királylány tudta, érezte, mire megy ki a játék és elhatározta, bármi áron megakadályozza Sanat hatalomra jutását.

Elment hát a Templomőrzőjéhez, aki persze nem volt más, nem lehetett más, mint Sanat egyik beosztottja, egy szellem, aki titokban neki dolgozott.
A tiszta lelkű gyermek felismerte a csapdát és igyekezett elkerülni.
Akkor fordult vele először, hogy hallva az én létezésemről - mint kristálykoponyaként való létemről -, megkeresett engem egy hű szolgájával, papjával és tanácsot kért tőlem.

Sanat megtudta a dolgot, mert a kémei akkor már a királyi házban voltak, megpróbált engem eltávolitani. Tudta, elpusztitani nem tud, de nem is akart, mert tisztában volt azzal, hogy a tudat elpusztithatatlan. Ha el is pusztult volna a fizikai test, vagyis a kristályos közeg, a tudatomat nem tudta volna megszüntetni, mert bizony mondom nektek, nem is volt hatalmában.
Annyit viszont megtett, hogy eltávolitott a királylány közeléből. Csak azt nem tudta, hogy azután, mi ketten már korlátlanul kapcsolatba léphettünk egymással, amikor csak szükséges volt, amikor csak akartuk.
Így aztán még az események előtt tanithattam, bátorithattam és felkészülhetett arra a párbajra, amely előtte állt.
Ebben a párbajban nem földi fegyverek harcoltak egymás ellen, hanem olyan mágikus erők birtoklásáért folyt a harc, amely azt volt hivatott eldönteni, a Fény vagy a sötétség uralja-e a földi világot.
Ha ugyanis sikerült volna a királylánynak az erőviszonyokat a Fény oldalára billenteni, akkor Sanatnak nem állt volna módjában esztelen és gonosz hatalmát, ostoba és erkölcstelen világát fenntartani.

De ennek a tiszta gyermeknek bármekkora fényerőt is sikerült magába olvasztani, nem számolt Sanat álnok természetével. Azzal a becstelen, erkölcstelen és gerinctelen hozzáállással, mellyel Sanat rendelkezett.
Először a királyt tetette el láb alól, aztán a király hiveit távolittatta el a hatalomból. Miután mágikus módszerekkel nem tudta a királylányt legyőzni, ám súlyos sebeket kapott tőle, ezért börtönbe vettette, megkinoztatta, aztán magára hagyta. Csak kevés vizet és kevés élelmet kapott, hogy szenvedése sokáig tartson.

Amikor a királylány kilépett az árnyékvilágból, akkor teremtette meg azt a kristálykoponyát, melybe belevetitette a világról alkotott tudását, Sanat elleni sikertelen harcát és annak várható következményeit.

Aztán visszatért a Forrásba, ahonnan a Földre érkezett, de már nem emlékezett többé erre a földi életére, mert Sanat újra elvette az emlékezetét önmagáról.

2015. 01. 24.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata


5. kristálykoponya
Hogy a dolgok végül ilyen szerencsésen végződtek Sanat számára, úgy döntött, kiirtja az emberiségből újra a jóságot, nem hagyja, hogy az ő játszótere szereplők és áldozatok nélkül maradjon.
Megbizta a legfőbb genetikusait, akik nem voltak mások, mint az a hüllőfaj, amely évmilliárdok óta rombolta és pusztitotta a Teremtett Világot, élősködött mindenhol, ahová csak betette vagy betehette a lábát.
Amikor már megvolt ennek az új áldozatra szánt emberiségnek a prototipusa - ami nem volt más, mint a 2 DNS szálra lecsökkentett új emberi faj -, hogy teljesen biztos legyen a dolgában Sanat, kitelepitette őket Atlantiszról a környező birodalmi gyarmatokra. Így kerültek el, mint kinaiak a mai Kina területére. Több fajuk, mert több fajjal is folytattak kisérletet, Ázsiába, Dél-Amerikába, Észak-Amerikába is.
Észak Amerika akkor még nem volt, nem lehetett lakott, mert az utolsó jégkorszak még tartotta magát, ott emberi életre nem volt lehetőség.

Mielőtt felrobbantotta Atlantiszt, hogy az elsüllyedjen az óceánban, letelepült a ma Csendes - óceánnak nevezett víz egyik szigetére.
Bár Ataisz közelében volt, nem ataisziak éltek rajta, hanem másféle barna bőrű törzsek.
Ezt a szigetet ma ti Húsvét-szigeteknek nevezitek és nem tudjátok, mert nem tudhatjátok, hogy a sziget mélyén van ma is Sanat és hüllői főhadiszállása.
Amikor a Galaktikus Föderáció megpróbálta kiüriteni ezt a földalatti térséget, Sanat olyan fegyverarzenált halmozott ott fel, hogy azt gondolhattuk volna, meg fog ismétlődni újra Atlantisz története, de szerencsére nem igy alakult.
Most a belső-földiek siettek a segitségetekre és olyan gyorsan tették ártalmatlanná az összes fegyvert, hogy azt Sanat nem hitte el. Fel sem fogta egészen addig, amig a Fény Szövetsége, a belső-földiek, a Naprendszer és a Mennyország közösen nem közölte vele.

Ez pontosan 2010 karácsonyán volt, amikor Anna a Galaktikus Föderáció leszállását várta és az nem jöhetett akkor el, mert nem álltak még fel azok a feltételek, amelyek biztonságossá tették vagy tehették volna a leszállásukat.
De akkor, abban a történelmi pillanatban mindenki kivétel nélkül megértette, hogy Annát nem hagyhatjuk magára ebben az embertelen és ádáz küzdelemben. Mert ez nem egyszerűen Anna és elvetemült társa, férje háborúja, hanem a végső harc a Fény és a Sötétség erői között.
Akkor aztán felállitódott egy menetrend a Föld végső felszabaditására és Sanat végső félreállitására.
Anna ettől a pillanattól kezdve olyan mágikus és spirituális erőket kezdett birtokolni, amely képessé tették őt Sanattal való szembeszállásra és kiiktatására.
Ha a jelenlegi helyzetet nézzük, Sanat erői romjain áll, mert kozmikus hadseregei a múlté - ezeket Anna folyamatosan likvidálta. Hüllői haldokolnak, mert a Föld emelkedő rezgésszámát nem tudják elviselni.
Közben megerősödött az a Fényszövetség a Földön, amely már eredményesen veszi fel a kesztyűt, a versenyt a bankokat bitorló sötétekkel.

Amikor nektek erről beszélek, ezeket az információkat ti már nagyjából ismeritek, régóta kiséritek figyelemmel. Csak azt nem tudjátok, hogy Anna harcában egy olyan tudást képviselő kristálykoponya segit, amelynek történetét most fogom feltárni nektek.

Volt a Földön egy emberi lény, aki a Forrás lakójaként jött a Földre és ti nagyon jól ismeritek is.
Amikor keresztre feszitették, akkor teremtette meg magából azt a kristálykoponyát, amely ugyanúgy a belső-földiek birtokában van, mint a többiek.
Csakhogy ezt a koponyát Sanat a zsidóival ellopatta, mert jól tudta mekkora hatalommal bir a sötétség felett. Amikor a Galaktikus Föderáció megjelent a Belső-Földben, megkeresték és megtalálták abban a szentélyben, melyet Sanat épitett magának, hogy ezt az ereklyét birtokolja, és senkit ne engedjen a közelébe jutni.
De ő nem tudta, nem tudhatta, hogy Krisztus tudata felvette a kapcsolatot velünk és segitett a Galaktikus Föderációnak, hogy megtalálják és elvigyék a megfelelő helyre.
Ez a Mágikus Erő segiti tehát Annát és a többieket abban a háborúban, melyet Sanaton kivül senki nem akart.

Végül arról is szót ejtenék, ki is volt Jézus, akit az emberek ma is tisztelnek, még akkor is, ha az ő eszméit a fennálló világi egyház az idők folyamán totálisan és esztelen módon eltorzitotta és meghamisitotta. És üldözte azokat, akik mint Mani, vagy mások az igazság mellé álltak vagy szembefordultak téveszméikkel.
Sokan voltak az ártatlan áldozatok, ezért a krisztusi, tiszta krisztusi eszméknek újra teret kell nyerni. De csak akkor, ha a belső-földiek és a Galaktikus Föderációnak sikerül az embereket megtisztitani attól a mocsoktól és szennytől, melyet a karma intézménye által Sanat rakott rájuk.

Krisztus bár élő ember volt, de a tudat, tiszta makulátlan tudat, melyet a Forrásból hozott, nem volt Sanat része, hanem azé a Teremtő Istenanyáé, akinek földi, áldott küldötte az az ember, akinek most ezt az anyagot diktálom.

2015.01.24.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülése, tudása, tudata


6. üzenet

Hogy a dolgok hogyan is alakulnak majd, senki sem tudhatta előre.

Amikor Anna a Forrásban földi feladatára, küldetésére készült, nem volt és nem lehetett mindennek tudatában, mert Sanat még az ataiszi élete után, úgy 40 000 évvel ezelőtt lezárta az emlékezetét. Szerencsére a halála pillanatában szükségesnek érezte, hogy tudatát, mely a teljes tudást őrizte a Teremtésről, egy információs bázisba - ahogyan ezt ma nevezitek - zárja.
Ma a tudósaitok is a kristályok ezen tudatát használják fel információ tárolásra, hordozásra, csak a lényeget nem értik. Mégpedig azt, hogy miért képes a kristály információkat tárolni.
Azért, mert a „tudat” nemcsak fizikai, de szellemi jellegű létező is.

Amikor véget ér a Világév, az a Teremtő Istenanya - aki tudat jellegű létező, akinek kivetülése formába maga a Teremtő Istennő, aki egy lényegű vele -, óriási kristályhalmazokba zárja tudását, tapasztalatait, hogy ne felejtse el és emlékezetébe idézze, ha a pihenő alvás után öntudatra ébred.

Amikor Anna végre - sok vajúdás után - megértette szerepét a történelemben, azért tehette ezt, mert voltak segitői, akik fellebbentették múltjáról azt a fátylat, melyet Sanat gonoszságból, önteltségből, akaratgyengeségből a volt társa elméjére rakott. Ne tudja többé, kicsoda is ő, mit köszönhet neki Sanat és mit tett az ellene.

Amikor újra és újra a Földre jött, minden életében megpróbálta a jót tenni földi társaival, mert lélekszinten tudta, hogy a földi ember nem született gonosznak, csak az ő esztelen társa tette őket azzá.
Ha a programjaikat Sanat adta - márpedig ezt sohasem bizta másra -, szinte esélyük sem maradt többé a felemelkedésre. Aki pedig felemelkedett a Csoport Szellemek Sikjára, az mindent, de mindent elkövetett, hogy az emberiség kiemelkedjen ebből a káoszból.

A következő, aki kristálykoponyát teremtett maga által, az nem volt más, mint a manicheusok Mani nevű főpapja, szentje.  Az ő története nagyon hasonlit Jézuséhoz, hiszen őt már az a Jézus-tudatot magába foglaló kristálykoponya tanitotta, melyet maga Jézus alkotott meg.
Hogy a hatalom nem fogadta el eszméit, nem lehet csodálkozni, hiszen ők - a legnagyobb hatalommal birók valamennyien - Sanat megbizottjai voltak kivétel nélkül egyházi és világi értelemben is.

Egyetlen lény nem tartozott közéjük: a hunok Attila királya. Azonban elkövette azt az óriási hibát, hogy szembe helyezkedett testvérével, az akkori fősámánnal, és annak halálában is vétkessé vált.
Sajnos még az Arvisurák sem fedik fel a teljes igazságot a történtekről.
Attila szerette volna, ha Buda egyik kedvenc felesége az ő ágyasa lesz. Ezen aztán összekülönböztek, Attila párbajra hivta Budát. Az nem akarta megölni az öccsét, ezért hagyta, hogy az meg tudja ölni őt.
És aki akkor hatalomra segitette Attilát, majd elveszejtette, az maga volt a Sátán, vagyis Sanat.
Attilának nem kellett volna fiatalon meghalnia, de Sanat tervei nem a keresztény egyház pozitiv megreformálásáról szóltak, hanem a több száz év alatti totális lezüllesztésről, mert már nagyon-nagyon régen csak a gonoszságban lelte örömét.

Visszatérve Manira, kristálykoponyájának tulajdonosát Anna nem ismerhette, mert nem volt földi eredetű. A Sziriuszról jött, ahogy Arvisura Anyahita is. Nem Anna kortársa volt. Abban az időben, amikor a Földön tevékenykedett, Anna egy másik bolygón tartózkodott - töltötte Sanat általi büntetését. Ez a büntetés azonban meg nem érdemelt volt. Hamis vádak alapján, megalkuvás nélküli természetének szólt, mellyel az igazságot védelmezte jogosan, mindenek felett. Ez Sanatot nem akadályozta meg abban, hogy újra és újra elveszejtse.

Amikor Mani a Földre jött, tisztában volt a küldetésével, feladataival. Nem is tudta a fennálló perzsa hatalom eltériteni ettől. Nemcsak gyógyitotta a társadalom minden rétegét jézusi eszközökkel - aki segitette is küldetésében -, hanem olyan beavatásokban részesitette követőit, amely lehetővé tette számukra, hogy végleg elhagyhatták az anyaghoz kötött földi szférákat.
Sanat azért veszejtette el, mert nem volt hajlandó eltűrni, hogy az ő kis gengszter rendszeréből valaki is kiléphessen valaha, amit persze korábban sem engedélyezett egyetlen léleknek sem.
Azok a fáraók, akiknek mégis engedélyt adott erre, nem a fénylények csoportjába tartoztak, hanem éppen a sötét oldalhoz.

Amikor Anna sok évvel ezelőtt mégis át tudta segiteni őket, nem tudhatta még, hogy ezek valamennyien sötét lények, akiket annyira magához vonzott a hatalom és a jólét délibábja, hogy bár meg volt számukra adva a lehetőség a Sötét Világokba való menekülésre, már nem tudtak élni ezzel az adománnyal.

Mani hiveit oly sötét módokon üldözték, pusztitották, hogy maradékaik a Kárpát-medencébe
menekültek az Árpád-házinak mondott királyok idejében.
Később - a pálosok kivételével - valamennyien beolvadtak az akkori egyház kebelébe.
A pálosok egészen az 1880-as évekig őrizték manicheus hagyományaikat, akkor azonban Sanat megelégelve azt, egy olyan vezetőt helyezett a szervezet élére, akinek vezetésével a rend már eltért valódi eszméitől, a római katolikus egyház rabszolgája lett, mint a többi szerzetesrend.

Manit brutális és kegyetlen módon megkinoztatta és felakasztatta az akkori perzsa császár, aki nem volt más, mint Sanat egyik földi alakja.
Hatalommámorában üldöztetni kezdte a hiveit. Kolostoraikat bezáratta, könyveiket elkoboztatta és elégettette.
Ez a vallási csoport olyan gyorsan tűnt el a történelem viharaiban, hogy a második évezredre gyakorlatilag kihaltak. De sohasem lehet egy tiszta eszmét teljesen kiirtani. Bár tömegek nem, de egy kis beavatott csoport őrzi akkori eszméit és követi őt világlátásában.

Amikor Mani vesztőhelyre került, felhivtam a figyelmét arra, a tudását kristálykoponyába kell kimenteni. Így történt, hogy a következő kristálykoponya magába tudta foglalni Mani tudását a világról, hatalomról és minden olyanról, amely abban a történelmi korban körülvette őt.

2015. 01. 24-25.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata


7. üzenet

Mani halálával, hiveinek üldözésével Sanat végleg elérte, hogy úgy megritkult a Földön a jóság, „már csak hálni járt ide”.
Sok évszázadnak, majdnem egy ezredévnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy Árpád-házi gyermek megszülethessen.

Erzsébet nem volt túl szép, de végtelenül kedves, szelid, szeretetteljes. Csakhogy a királyi környezet egy politikai házasságra akarta rávenni, és mert ő ellenállt, kényszeriteni.
Azok a gátlástalan és szadista papok, akik őt körülvették, mindent elkövettek, hogy meghaljon, mert Erzsébet a tiszta szerelem miatt egy mongol herceghez akart - szeretett volna - feleségül menni.
Oly sokszor és oly brutálisan verték, korbácsolták meg a testét, hogy belehalt sérüléseibe.
A halála pillanatában született meg az a kristálykoponya, amely koráról, az Árpád-háziak tudatos elveszejtéséről és a katolikus egyház által elkövetett sorozatos gazságokról szólt. Erzsébet ugyanis beavatott látnok lett, látnok volt, akit megismertettek az Arvisurák törvényeivel, titkos történeteivel. Volt arról is fogalma, miért kellett volna neki nyugatra férjhez menni. Ő inkább a benne szunnyadó igazságot követte. Nem szolgáltatta ki lelkét a torz, az egyre jobban eltorzuló hatalomnak.
Szent Erzsébet kristálykoponyája is a Belső-Földben van. Ha majd felszinre hozzák, a magyarokhoz kerül, hogy őket oktassa „rendületlenül”.

2015. 01. 24.

Oklahoma - a Teremtő istenanya földi kivetülésének tudása, tudata 


8. üzenet

Amikor az Árpád-ház kihalt, a katolikus egyház örömünnepet ült. Kevesen tudják és még kevesebben fogják elhinni, hogy a katolikus egyház sötét szertartásokon gyermekeket áldoz az ő Istenének, aki nem más, mint Lucifer, azaz Sanat, úgy is mondhatjuk a Sátán.
Persze ezt még az egyház szervezetében sem tudja mindenki, csak azok, akik egy belső szűk kaszt tagjai. Hogy mióta van ez igy? Azóta, amióta egy szűk zsidó kisebbség behatolva, beépülve az egyházba, létrehozta ezt a titkos szervezetet, és hódolt Istenének az általa elvárt módon.
Ez a szervezet azonban nem a Vatikán falai között működött, hanem annak pincéjében. De ez a pince olyan mélyen volt a Föld üregében, hogy oda élő ember nem, csak az áldozatokra szántak léphettek be fekete csuklyás papjaikkal.
Így aztán tudták vagy nem, az egész egyház egy szűk körű zsidó vezetés alá került már a kezdeti időkben.
Azok a pápák, akik hatalomra kerültek nem tudhatták ezt, mert nem voltak beavatva. Ezt a titkos csoportot nem illuminátusoknak hivták, amely a világi alakjuk volt, hanem jezsuitáknak.
Sem az illuminátusok, sem a jezsuiták vezetői nem földi emberek, hanem hüllők - emberi testben - vagy hüllő és ember hibridek.
Az új pápátok tehát, mivel nemcsak pápa, de a jezsuita rend vezetői közé tartozott, most pontosan tudja és tudhatja, miről szól a katolikus egyház valójában. Ezért követ el mindent, hogy felvéve egy valódi szent nevét, meghazudtolva valódi énjét, elhitesse a világgal, hogy a jó oldalon áll. Ő egy valódi hüllő - emberi bőrben. Hazug, hamis, álszent.
A leleplezése már nem sokat várat magára.

A következő kristálykoponyát egy olyan szent alkotta, teremtette meg, akit a vallásos emberek  Assisi Szent Ferenc néven ismernek. Ez a szent volt az, aki szembeszállva az egyház erkölcstelen és zsarnoki hatalmával a krisztusi szeretetről beszélt, és a maga életével mutatott rá példát. Azon már meg se lepődjünk, hogy ez a szent nem volt más, mint Anna egy férfi alakjában.
A halála pillanatában Jézus volt az, aki megmutatta az igazi feladatát, hogy koráról és az ő eszméiről egy látleletet adjon a későbbi emberiségnek.
Nem azt, amit az egyház átengedett a tömegeknek megismerni, hanem az igazságot, a teljes igazságot a földi életről.

2015.01.24.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



9. üzenet

Látva és belátva, hogy a dolgok nem mehetnek igy, a Mindenség Istenanyja, aki kristálykoponya alakjában tartózkodott a Földeteken - egyik tudatállapotában - úgy döntött, véget vet egy borzasztó háborúnak, amely már vagy száz éve dúlt Európában az angolok és a franciák között.
Ez a háború oly mértékben lepusztitotta a francia földet, hogy úgy döntöttem, emberi alakot öltök és megakadályozom - bármi áron is - ezt az esztelen pusztitást, erőszakot, rombolást.

Annának nem volt tudomása arról, hogy kicsoda is ő valójában, csak azt tudta, szeretett francia népét ki akarja emelni ebből a káoszból, amelybe a szomszédos ország királya és sajátja züllesztette.
Sanat sokszor sarkallta és követelte királyait háborúzni, csak azok nem tudták felfogni, hogy háborúzó szenvedélyeiket nem önmaguknak köszönhetik, hanem egy olyan megszálló szellemnek, akiket ti a Sötétség Fejedelmének, Lucifernek neveztek.
Csakhogy Lucifer számos és számtalan alakban inkarnálódott közétek, hogy ostoba és beteges szenvedélyeinek éljen.

Amikor Anna felnőtt és felvettem vele a kapcsolatot, bár tudta, hogy az én inkarnációm, de azt is - nem beszélhet róla senkinek.
Az egyház nem azért vonta őt felelősségre, mert embert ölt - ami nem volt igaz - hanem azért, mert nem volt hajlandó elárulni nekik, kitől kapja az információit, ki az a szellem, aki segiti őket harcaikban.
Sanat, hogy meg tudja állitani a győztes francia hadsereget - akiknek győzelmei egyáltalán nem voltak inyére -, a jezsuitákon keresztül üzent hadat Annának és próbálta elveszejteni.
Azt a tehetséges hadvezért, akivel sok nevezetes csatát megnyertek, eltávolitották a közeléből. Ez a francia sereg sorozatos kudarcaihoz, vereséghez vezetett.

Annát elfogták, megkinozták, majd máglyahalálra itélték.
Amikor a jezsuitákról beszélek nektek, nem arról a szektáról beszélek elsősorban, amely később látványosan megalakult a történelemben, hanem arról a titkos papi csoportról, amely már a kezdetektől irányitotta a katolikus egyházat Sanat instrukciói alapján.
A kezdeti időkben és később is ember alakjában megjelent hüllő fajú egyedek álltak ennek az élén, csak az emberiség ezt nem tudta, nem tudhatta, mert nem árulták el neki.

Jeanne D’ Arc tiszta lelkű gyermek volt és azzá vált felnőtt nőként is. De Sanat résen volt, mások voltak a szándékai az emberiséggel már a korai időkben, mint nekem.
Amikor erre ráébredtem, bár próbáltam tenni ellene, de olyan erőszakos módszerekhez folyamodott, amellyel újra és újra elsötétitette a földi életet.

Jeanne d’ Arc kristálykoponyája ott született meg a tűzben, máglyahalálakor. De hogy ki mentette ki a hamuból, az egy teljesen más történet.

2015.01.25.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



10. üzenet

Amikor az indián népet a római kereszténység felvételére kényszeritették, még nem tudhatták a papjaik, hogy lesz majd közöttük egy szentéletű asszony - Rosemarie. Bár a katolikus egyház szárnyai alatt nevelkedett, visszatér ősei vallásához. Megpróbálja úgy maga, mint követői, visszahozni azt a tudást, melyet egykor maja ősei birtokoltak, de a történelem viharában a keresztény egyház zsarnoksága miatt elveszett.

Egy perui faluban látta meg a napvilágot. Apja volt maya, az anyja bennszülött perui. Apját  konkvisztádorok hurcolták el hazájából rabszolgának. Nem tudhatták, egy maja főpap gyermeke, aki titokban már számos beavatásban részesült általuk.
Fiatalemberként került Peruba. Amikor dicstelen gazdája meghalt, kihasználva a lehetőséget belevetette magát a perui ősrengetegbe, ahol később otthonra lelt egy bennszülött indián családban.
Ahogy az lenni szokott, nemcsak a keresztény papok jelentek meg életükben, hanem a szerelem is.

Egy leánygyermekük született Rosemarie. Apja sok mindenről mesélt neki. Amikor felnőtt szerelmes lett a szomszéd törzs egyik tagjába.

A két fiatal gyakran járta az erdőt, élelem után kutatva. Így találtak rá egy ősi inka városra, amely már átadta köveit az enyészetnek.
De a két fiatal látnok volt és megtalálták azt a titkos bejáratot, amely egy ősrégi - inkák előtti - barlang bejáratához vezetett. Ebben a barlangban olyan élményben volt részük, melyeket nem mások, a sziriusziak készitettek elő számukra.

Ebben az időben már nem volt tanácsos az égi utazóknak - különösen azoknak, akik pozitiv szándékkal jöttek - megjelenni az emberek előtt, mert a katolikus egyház elfogatta és megölette őket, mint a Sátán küldötteit.
Az persze, hogy ők maguk voltak azok, nem volt publikus a hivek számára.

A két fiatal a sziriusziakkal került tehát kapcsolatba, akik felismerve képességeiket, tanitani kezdték őket. Múltjukról, jelenükről, jövőjükről. Hosszú évekig jártak a barlangba, amikor a törzsből valaki titokban követte őket, aztán bepanaszolta a jezsuita atyának, aki nem volt más, mint egy hüllő emberi alakban.
Hamar véget ért a történet, mert elfogták őket a barlangban és mindkettőt brutálisan kivégezték.
Akkor jelentem meg náluk, amikor fogságba kerültek. Kértem, az én irányitásom mellett alkossák meg elméjükből azt a kristálykoponyát, amely tudásukat őrizte.
Sajnos csak Rosemarienek sikerült. Mivel mindketten ugyanazt a tudást kapták, hordozták, a lényeg végül megmaradt.

Indián társaik találták meg a vesztőhelyen, melyet aztán hosszú évszázadokig titokban őriztek.
Amikor pedig aktuálissá vált az összegyűjtésük, a belső-földiek megkeresték őket és elkérték tőlük, felvilágositva az embereket arról, miért szükséges átadni azt nekik.

2015.01.25.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



11. üzenet

José Fernadez Josét sem ismerhette Anna, mert nem az ő kultúrájához tartozó lény volt, hanem szintén egy dél-amerikai bennszülött törzshöz.

Amikor a keresztény egyház végleg kiirtott - legalábbis igy gondolták ők - minden tudást, amely a dél-amerikai népeket saját eredeti civilizációjukhoz kötötte, akkor született meg egy gyermek egy dél-amerikai kisvárosban, nem messze az Amazonastól. Nem a nyugaton, a keleti óceánpart közelében, a folyó deltájánál történt.

Ez a gyermek az általatok csirának mondott nemi jegyekkel született meg.
A katolikus vallású család mélyen titokban tartotta, félve attól, a közösség gyűlölete a gyermek ellen fordul.
Amikor kamaszkorba került, kórházba vitték, ahol szerencsére egy bennszülött származású orvos tevékenykedett. Felvilágositotta őt arról, nem beteg, hanem olyan képesség, adomány birtokába került, amely arra kötelezi őt, hogy bennszülöttek vallási hagyományait megismerve, a Teremtő Istenanyával vegye fel a kapcsolatot és szolgálja legjobb képessége szerint.

Így került hát José Fernandez José egy dzsungelben élő titkos papi közösséghez, akik tanitani kezdték.
José szépen haladt a tanulásban és már képessé vált felvenni a kapcsolatot velem, amikor a kormány megbizott tisztségviselői és katonái rajtaütöttek a társaságon. Kivétel nélkül a csoport minden tagját brutálisan megkinozták majd felkoncolták.
Mielőtt meghalt elmondtam neki a feladatát. Így jött létre a következő kristálykoponya, melyet már közvetlenül a belső-földiek mentettek meg a jövő számára.

2015.01.25.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata


12. üzenet

Amikor Anna emberként élt a Földön, soha nem tudta azt, hogy ő a Forrás lakója.
Nemcsak szentekként élt ő köztetek, de sokszor olyan férfi alakban is, aki a hazájáért, népéért harcolt a végsőkig, ha ellenséges erők támadták meg.

Egyik férfi életében egy kis magyar várban élt, mint ennek a várnak a kapitánya. A magyarok igen jól ismerik Zrinyi Miklós hős tetteit, aki II. Szulejmán ellen vette fel a harcot maroknyi várkatonájával. Azt hogy hősi halált halt embereivel, a magyarok tudják róla. De azt nem, hogy II. Szulejmán maga Lucifer volt, nem hétköznapi földi inkarnációban.
Zrinyi Miklóst pálos szerzetesek vették körül, akik valamennyien a Fény beavatottjai voltak, ezért a ruhájuk sohasem volt fekete, hanem a Fény szine, azaz fehér.
A pálosok rendjének az volt a feladata, hogy a középkori sötétségben megismerjék azokat a ritusokat, melyek női energiákat voltak hivatottak lehivni a Földre. Lucifer mindig gondoskodott arról, hogy férfias - annak is legalsó rezgésű - energiája legyen túlsúlyban, hogy az ő vérengző, brutális, kegyetlen természetének mindig legyen elegendő alanya, aki háborúba, a háború vérzivatarába hajszolja az emberiséget. Beteljesitve beteges vágyait az ölésre. Ő maga persze mindig hadvezérként - biztonságos helyen - nézte végig a pusztulást, és élvezte ki benne beteges vágyait.

Egy ilyen esemény áldozata lett annak a kis várnak valamennyi férfi tagja, akik nem hagyták, hogy a török sereg behatolva a várba, birtokba vegye annak fizikai gazdagságát a szabadrablás jegyében. Minden kincset, értéket, ami csak volt a várban, máglyára rakatott mielőtt társaival kirontott a törökre, hogy a túlerővel harcolva lelje halálát ő és minden katonája.
Zrinyi Miklós nem hétköznapi lélek volt, hanem Anna egy földi inkarnációja férfi alakjában. Amikor utolsó éjszaka a pálos gyóntatójától elköszönt, megkerestem őt. Hiszen beavatásai után megnyilt belső látása, igy kapcsolatba tudtam lépni vele. Megköszöntem bátorságát, hiszen tudtam róla, hogy kicsoda, mit tett a magyarokért, és valójában Lucifer földi inkarnációja ellen harcol.
Akkor döntötte el végül, nem adja meg magát, ha győzni nem is tud, nem adja át élve testét magának a Sátánnak.

A történelemből azt is tudják a magyarok, hogy a szultán beteg lett és már halott volt a teste, amikor az utolsó napon janicsárjai a lovához kötözve próbálták meg utoljára a vár ostromát.

A várvédők száma oly mértékben lecsökkent az ádáz és kegyetlen harcokban, hogy Zrinyi Miklós tudta, nem tudnak ellenállni a nagyszámú török seregnek. Ezért maradék katonáival rárontott a törökre. De a túlerő legyőzte őt és bátor vitézeit, akik valamennyien hősi halált haltak Szigetvár ostrománál.

Amikor a törökök elégették a halottakat - sajátjukat és a magyarokat is - akkor teremtette meg tudatából - ott a csatatéren - Zrinyi Miklós - lélek szinten - azt a kristálykoponyát, amelyet aztán pálosok találtak meg, vettek magukhoz és vittek el kolostorukba, a Pilisbe.

A pálosoknak volt kapcsolata a Belső-Föld világaival, de erről rajtuk kívül nem tudott akkor még senki.
Így került a XX. század elején a kristálykoponya egy belső-földi szentélybe - a többiek közé -, ahol ma is van.

2015.01.26.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülése tudása, tudata




13. üzenet

Az utolsó igazi kristálykoponya, melyet a Fény küldöttei alkottak meg magukból, nem földi ember elméjéből és tudatából született meg, hanem egy, a Sziriuszról ide inkarnálódott lélek erejéből.

Amikor a II. Világháborúban milliók és milliók haltak meg kegyetlen módokon, akkor egy kicsiny zsidó gyermek - egy kislány is - áldozata lett másokkal együtt a háború poklának.
Bár Sanat Annának azt állitotta - Hérodotoszként -, hogy a gyermeknek ő diktálta a könyvet, az igazság nem ez.
Sanat nem azért veszejtette el a zsidó tömegeket, mert leirták a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit, hanem azért, hogy a zsidókban olyan gyűlöletet ébresszen, a bosszúállásnak olyan akarását, melyet eszközként használhat majd fel, amikor az Antikrisztus világát akarja megvalósitani a Földön.

Hogy ez nem fog megtörténni, nemcsak azért lehet, mert menetközben - Anna hatására, befolyására - meggondolta magát, azért is, mert ebben az ádáz kozmikus háborúban - melyet ellene kezdett vivni - csúfos kudarcot szenvedett el.
Anna kitartása és hite elhozta a földi ember számára azt az időt, amikor végre kiemelkedhet abból a pokolból, ahová egy végletekig lezüllött, becstelenné aljasult szellem lökte le.  
Az emberiség szenvedéseivel alkotta meg azt az erőt, amely most emeli fel tömegeit a sötétségből, melybe tudatlanságában zuhant.
Hogy ez megtörténhetett, számos oka van, de a legmeghatározóbb volt Sanatnak az a szándéka, hogy esztelenül újra és újra vágóhidra rendelje őket.

Amikor majd leszállnak a Galaktikus Föderáció hajói a Földre, Anna akkor lesz ismert előttetek. Ő nem hétköznapi ember, ahogyan közvetlen környezete gondolja róla, hanem a közétek inkarnálódott Teremtő Istennő. Aki azért jött újra és újra közétek, hogy megismerve és megértve a földi bajok okait, kimentsen benneteket ebből a pokolból.

Amikor a Földre született, a Fény lényei olyan védelmet épitettek köré, melyet bármennyire is szeretett volna Sanat megsemmisiteni, már nem volt módjában és hatalmában.
Amikor pedig Anna közvetlen közelébe férkőzött, Anna már késő felnőtt korát élte, volt elég tapasztalata a legújabb kor zsarnoki rendszereiről. Nem hagyta magát Sanat által - az ő hamis szeretete által - megtéveszteni.
Az emberiség felemelkedését már azért sincs módjában Sanatnak megakadályozni, mert Anna az életét adta volna oda értetek, nem kevesebbet.

Az utolsó évek kozmikus csatározásairól akkor kaptok képet majd, ha eljön az ideje. De mi pontosan tudjuk, mert pontosan rögzitettük annak eseményeit, hogy Anna - ez a kis porszem - hogyan harcolt egy bestiális szellem, a Sötétéség Ura, azaz Lucifer ellen, ahogy ti ismeritek a Bibliából őt, mely az ő remek művi alkotása. Hiszen mindent meghamisittatott benne, amit csak lehetett, hogy Jézus tiszta eszméit ferde utak felé vigye.

Amikor majd leszállnak a Galaktikus Föderáció űrhajói a Földre, olyan örömünnepben lesz részetek, melyet megérdemeltek azokért az iszonyatos szenvedésekért, amelyeket 40 000 éve vagytok kénytelenek földi emberként elviselni. Mert egy Égi Lény, megfeledkezve eredetéről, a romlás felé vitte a Teremtett Világot.

2015.01.26.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



14. üzenet

Szűz Mária - Jézus anyjának alakja

Amikor Anna - látva a földi világ bajait - azon gondolkodott, hogyan segithetne azon - hiszen a Forrásban élve nem tudhatta magáról, kicsoda is ő valójában -, azt gondolta ki, egy tiszta, szeretetteljes férfi alakjában megszületik a Földre. A szeretetről, a szeretet hatalmáról fog az embereknek beszélni.

Ahhoz, hogy egy ilyen jelentőségű szellem a Földre megszülethessen, a legtisztább isteni energiáknak kell a legnagyobb titokban leérkeznie. Anna előtt számos példa mutatta már, hogy a Fény küldötteit Sanat minden időkben hogyan próbálta megsemmisiteni, félreállitani. Vagy ha eredményesen működtek is, néhány évszázad múlva hogyan próbálta meghamisitani tiszta üzeneteiket a mindennapi életben.
Azt mondta hát Sanatnak, még egy kisérletet tesz a földi ember megjavitása érdekében, de ehhez a saját energiáit fogja fénylények alakjában a Földre hozni. A legfontosabb három személy: Szent Anna, Mária és Mária Magdolna nem három különböző lélek volt hát, hanem Annának három Földre inkarnálódott kivetülése. Jézus sem volt más, mint az ő tiszta szeretetteljes energiája, amelyhez férfi testet öltött.

A magyar nyelvben élő törvényi igazság: „Három a magyar igazság és egy a ráadás.”
Ha ebben az összefüggésben - törvényszerűségben - gondolkodtok, akkor meg fogjátok érteni Anna szándékát, hogy semmit sem bizott a véletlenre.
A Teremtés kezdetén ez a törvény úgy érvényesül, hogy a Teremtő Tudatnak három állapota van:

1.     Alvás fázisa - amikor a Teremtő Tudat pihen
2.     Öntudatra ébredése - Istenanya állapot
3.     Formába önti önmagát - Istennő állapot
4.     Megteremti önmagából Sanat Sananda Lucifert, az irányitó, segitő erőt, a férfit

Tudom, sokan kételkednek ebben, de Sanat nem önálló lény - aki az Isten vagy Teremtő Isten, ahogyan magát nevezni szereti -, hanem a Teremtő Istennő teremtménye.
A ráadás tehát nem az egész, hanem annak csak része. Mégpedig alárendelt része.
Hogy Sanat elvetemültté vált, annak nem Anna volt az oka, hanem az, hogy kisérletet kezdett a szeretetnélküliséggel. Ebbe úgy beleszeretett, hogy később már semmit sem akart, csak lerombolni azt, amit a Teremtő Istennő megteremtett.

Hosszú évmilliárdok teltek el ebben az értelmetlen és ádáz küzdelemben. Ebben Sanat teljesen eltávolodott eredeti önmagától. Az Istennő segitője helyett annak legfőbb ellensége, ellenfele lett.

Amikor Jézus a Földre inkarnálódott, akkor teljesedett be a törvény - a magyarok igazsága.
Sanat persze nem örült a fejleményeknek, de mivel minden alkalommal sikerült az avatárok eszméit meghamisitania, nem tartott attól, ez másképpen lehet.
Közben viszont nem számolt azzal, hogy a Mindenségben a Fény oldal felismeri azt a veszélyt, hogy Sanat totálisan ellene fordulva a Teljes Sötétség megvalósitásán fáradozik.
A Fény-oldal öntudatra ébredve elkezdett egy másik programot, amely Sanat teljes hatalmának a megsemmisitését tűzte ki célul.
Látni lehetett már nagyon sok évezrede, hogy Sanat sem megváltozni nem akar, sem a hatalmát elengedni, ezzel nemcsak az emberiséget sodorta végveszélybe, hanem magát a Fényt.
Amikor erről Annának nyiltan beszélt, nem azért tette, mert attól tartott, nem tudja megvalósitani, hanem azért, hogy ehhez Annát partnerként megnyerje. De Anna emberként is képes volt felmérni ennek hatalmas veszélyét. És mert látta, meglátta Sanat esztelenségeit, azt is felfogta, nem engedheti tovább ezt a rombolást, melyet Sanat az Armageddonnal igyekezett újra elinditani.
Amikor végleg leszámolt azzal, Sanatot jó útra tudja tériteni - mert az mindent megtett, hogy ez Anna számára is világos legyen -, akkor fordult ellene.
Olyan események történtek az elmúlt négy évben, melyről csak akkor kaptok teljes képet, ha majd a Galaktikus Föderáció felvilágosit benneteket róla.

Amikor Anna most a Földre született, egy olyan eszenciáját hozta el közétek a Teremtő Istennő, aki harcos, nem megalkuvó, engesztelhetetlen a Fény érdekében.
Nem széplélek, mint Krisztus volt, hanem olyan hős, mint Zrinyi Miklós, aki a végsőkig kitart elvei mellett.

Anna hétköznapi emberként mindent elfelejtett önmagáról. Ez azért lehetett, mert Sanat - ugyanúgy ahogy a többi embernél - kristályokat épittetett az aurájába, hogy ne ébredjen annak tudatára, ki is ő valójában.
Már csak az utolsó időben vette fel vele a kapcsolatot, biztos volt benne, hogy az ujja köré csavarja a nőt. A nőt, akit látott benne.

Hogy Anna tiz év alatt mit élt át, azt Sanattal közös irásaikból ismerhetitek meg. Meg nem hazudtolva önmagát, szerette volna ezt az elvetemült teremtményt a szeretet hatalmával égi hazájába emelni. De Sanaton úgy úrrá lett a féltékenység, a félelem - elveszti uralmát a Világ felett -, mely végül totálisan Anna ellen forditotta.
Anna látva a veszélyt, a végveszélyt, amely a Fényt fenyegette - hiszen közölte vele, (ezt megtaláljátok a könyveikben is) -, hogy a Teljes Sötétség megvalósitását akarja, végül Sanat ellen fordult.

Mi tartva attól, Anna nem ismeri fel a feladatát, amiért a Földre jött - ahogyan azt Sanat előadta neki, hogy megszüntesse a gonoszságot -, bizony kezdtünk kétségbe esni a dolgok ilyen alakulásán. De aztán láttuk, megtapasztaltuk Anna elszántságát, kitartását a Fény érdekei mellett.
A Fény Erői a háttérben egymással szövetkezve minden eszközzel segitettük őt.
Annának sok időbe tellett, míg találkozott földi céljával és elég erő volt benne, hogy kitartásával el is akarja érni azt.

Amikor egy isteni rész megfeledkezve önmagáról az Isteni Esszencia ellen fordul, az azért lehet, mert önálló tudatként megfeledkezik arról, hogy az egész része és nem más.
Így feledkezett meg önmagáról Sanat és két arkangyal is. Akik bár hosszú ideig segitették Annát, de Sanat szerelmi csábitásának a csapdájába kerültek. Ugyanez mondható el Máriáról is, akit szintén tudatmódositó eszközzel próbált Anna ellen forditani, ahogyan a történelemben már sokszor megtette.
Ha a Központi Teremtő Tudatot ilyen támadás és csapás éri - széjjel szakitva önmagát milliárd és milliárd egységre -, fennállhat a veszély, legvégül az anyagba süllyed.
Anna felismerte ezt a veszélyt, amely a Teremtés egészét érintette és mindent megtett, megtesz ennek elháritására.
A Sötétség nem törvényszerűen része a Teremtésnek, hanem olyan kisérlete az Égieknek, amely súlyos csapásokat okozott, majdnem belepusztult Sanat által.
Anna felismerte mindezt. Megértve az okokat, következményeket, az egyetlen helyes utat választotta. Szembe fordult a Sötétség alkotójával és mindent megtett, hogy megfossza attól a hatalomtól, amely a Teremtett Világot végveszélybe sodorta.

A Fény nem egyszerűen energia - ahogy a mai tudósaitok gondolkodnak róla -, hanem az a szeretet, amely a Világot megalkotta és egyben tartja.
A Fény a Tudat, a Teremtő Tudat alkotása, mely kiáradva a Teremtő Tudatból formákat hoz létre. Égieket elsősorban vagy Szellemieket - ahogyan ti megfogalmazzátok - és legvégső fázisában hozza csak létre az anyagot.
Az előző Világév már az anyag lehetőségének a megteremtéséről szólt, de csak ebben a Világévben teljesedett be. Ennek a Világévnek az lett a legfontosabb célja, hogy a Teremtő Tudat - aki persze ugyanakkor személy is, kinek önmagáról tudása van: „vagyok, aki vagyok” - megossza önmagát végtelen sok tudatra.
Minden mögött tudat van, az ásvány, a növény, az állat, az ember, a Szellemi Világok Lényei, Erői mögött is. És minden az öntudatra ébredt Istenanya Teremtménye. Aki alvó fázisa után öntudatra ébred, majd megfogalmazza célját.
Ebben a Világévben ezért formába öntötte önmagát - ez az Istennői fázis -, majd megteremtette az első teremtményét Sanat Sananda Lucifert. Hogy Lucifer ellene fordult, nem volt törvényszerű. De hogy megtörtént, figyelmeztető jel a Teremtő Tudatnak, ha elvesziti kapcsolatát a Központi Tudattal, bizony a pusztulás felé viheti az irányt. Sanat az Istennő akarata ellenére hozta létre a feledés intézményét, amely lehetővé tette számára a totális hatalom, irányitás megkaparintását.

De minden jó, ha jó a vége. A tapasztalat meghozta az előrelátást és a Teremtésben az Isteni Felelősség szükségességét.
Mert aki felelőtlenné válik, az a romlás, pusztulás felé megy.
Mi fenn úgy lenn, mi lenn, úgy fenn.

2015.01.26.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya kivetülésének tudata, tudása




15. üzenet

A hétköznapokról

Ma hétköznapi dolgokról fogok nektek beszélni. Arról, hogyan működik a Sötétség a hétköznapi életetekben.

Anna és testvére örökölt egy öreg házat. Annának van egy 23 éves unokája, aki élettársával szerette volna megvásárolni. De a bank csak úgy adott volna kölcsönt a fiataloknak, ha az adásvételi szerződésben legalább a hitel összegének 30%-val nagyobb összeg szerepel.
Most nem arról beszélnék nektek, hogy a bank csak papirt ad - amit pénznek nevez -, hanem arról, hogyan tud két testvér együttműködni akkor, ha nem teljesen igaz - csak jogszerű – szerződést kell a feleknek kreálnia. Hogy végül  - aki kéri -, megkapja azt a hitelt, amire a bank kamatos kamatot - vagyis végtelenül tisztességtelen hasznot tesz.  Amivel aztán a hitel összege úgy megemelkedik, hogy a fiatalok egy életen át fizethetnek a nem létező érték után, amit a bank tisztességtelen módon felszámit a fiataloknak.

Tehát mindketten érdekeltek voltak a dologban - mert ketten örökölték, fele-fele arányban. Szóban meg is állapodtak a fiatalok számára is méltányos 10 millió forintos árban.
A hitelbirálat előtt a bank értékbecslőt küldött ki, aki a ház forgalmi értékét 14,2 millió forintban határozta meg. (Ezért a fiatalok megkaphatták volna azt a 10 millió forintos hitelt, amiért a két testvér eladta volna az épületet a kerttel együtt).
Vagyis a bank már a kezdet kezdetén ellop ettől a két fiataltól 4,2 millió forintot. Hiszen áron alul adja ki a hitelt, aztán kamatos kamattal adósrabszolgájává teszi őket.

Kérdezhetitek, miért foglalkoznak égiek ilyen földi dolgokkal?
A Mindenségben mindenhol - kivéve a Földet és párhuzamos sikjait - a Fénylények megteremtik az életükhöz szükséges javakat, nincsenek bankok, bankárok, bank alkalmazottak, akik másokon élősködve élnek jól - még a legalacsonyabb szinteken is.

Mivel a fiataloknak nem volt készpénze, olyan fiktiv szerződést kellett volna kötniük - eladóknak és vevőknek -, hogy a szerződésben legalább 13 millió forintnak kellett volna szerepelnie a 10 milliós hitelhez.
Bár Anna nem örült a fiktiv szerződésnek, az unokája érdekében megtette volna és megtette volna az ügyvéd is, aki segiteni akart a fiatalokon.
Anna nővére azonban nem volt hajlandó a bank érdekében kötött tisztességtelen szerződést aláirni, és ezen a két testvér összekülönbözött.
Nem csak az lett a baj, hogy nem akarta a nővére a szerződést aláirni, hanem Annát meggyanusitotta, hogy tolvaj és más alkalommal már megröviditette őt, ami nem volt igaz.
Nem értve a helyzet kényszerűségét, megvádolta őket azzal is, hogy a 10 millió feletti - nem létező - összegen az ügyvéd, a fiatalok és Anna, hárman osztozkodnak majd.
Anna nagyon zokon vette - joggal - a nővére vádjait, mert vétlen volt. Nem vett el a nővérétől korábban sem semmit. Még a testvérére eső adókülönbözet összegét is átvállalta volna, hogy segitsen az unokájának.
A nővére, aki végtelenül rövidlátó ember, Annát kapzsisággal és élhetetlenséggel vádolta, ami valójában őrá jellemző.
A dolgok további szépséghibája lett, hogy korábban a vitát követő napra Anna vendégségbe hivta nővérét családjával együtt. Akik, ha el is jönnek, a testvéri kapcsolat utolsó találkozójára jönnek el, amit persze nem tudhattak.

Anna úgy döntött, ha a nővére ok nélkül tolvajnak nézi őt, megszakitja vele a testvéri kapcsolatot, mert nem mehet többé egy olyan házba, ahol tolvajnak nézik őt.
Azt kell hogy mondjam, tökéletesen igaza van.

Nővérét olyan pénzhez juttatta korábban - több millió forintos bevételhez -, melyért az nemcsak a kisujját nem mozditotta meg, de még szemrehányást is tett Annának, mert utána járt. Nem jutott eszébe megköszönni Anna évtizedes fáradozását, mellyel jogos örökségüket megkaphatták.
Amikor valaki ilyen hálátlan a testvérének a mindkettőjükért hozott áldozatokért, bizony nem érdemli meg, hogy testvérnek nevezzék őt.

Anna nemcsak magáért hozott áldozatokat, de családja valamennyi tagjáért. Amikor édesanyja öreg lett, segitette őt pénzzel, takaritással, főzéssel. A lányának a férjével együtt ajándékoztak egy lakást, majd 1ha-os telket, hogy a fiatalok tágas házat épithessenek maguknak. Most az unokáját szerette volna önálló otthonhoz juttatni, de rövidlátó testvére nemcsak megakadályozta ebben, de ostoba és elvtelen módon még tolvajlással is megvádolta.

A testvéri szeretet csak addig kötelez benneteket, amig adni és kapni tudtok a kapcsolatban. Amikor már csak az egyik ad, a másik elvtelenül csak elfogadni akar, már nem kötelez benneteket a vérségi kötelék, mert ellent mond a szeretet törvényének.

Még ugyanazon a napon történt, mikor Anna már lehiggadt. Bár fájt a bántása, melyet el kellett elszenvednie, jött az ostoba férje, aki úgy elrakta a pénzét, hogy azt se tudta hol van és Annán kérte számon. Akkor Anna olyan gorombaságot vágott a fejéhez, amit az joggal megérdemelt.

Amikor másokat ok nélkül becsméreltek, vagy hazug, hamis módon vádoltok, akkor a Sötétség működik bennetek. Nehogy legyen néhány jó napotok a földi életetekben, de mindig legyen olyan konfliktus, ami kibillent benneteket nyugalmi helyzetetekből. Ez azonban nem a Fény, hanem a Sötétség sajátja, amely a Földeteket uralja, de már nem túl hosszú ideig.

A Világban mindenhol máshol a fiatalok maguknak teremtenek otthont - a szó legszorosabb értelmében. Benne minden olyat, ami a létezéshez szükséges. Megteremtik az élelmet, a ruhát, a lakás berendezéseit, a ház közvetlen környezetét - vagyis a kertet - és nem egy egész élet munkájával érik el, mint a Földön.
Nem a fizikaiság maga az oka, hogy a szükségleteitekhez ilyen nehéz, fáradságos módon juttok hozzá, hanem Sanatnak az ostoba elgondolása, azáltal fejlődtök majd, hogy verejtékes munkával teremtitek meg azt, amit máshol - vagyis mindenhol a Galaktikában - néhány pillanat alatt képesek a Fénylények megteremteni.
A Sötétség lényei azonban ugyanúgy nem tudnak teremteni, ahogyan főnökük Sanat sem. Hanem másokon élősködve, vagyis mások kemény rabszolgamunkája árán jutnak hozzá a létezésükhöz szükséges javakhoz.
Mivel Sanat csak kiváltságos helyzetekbe helyezte el őket - a Világok mindegyikében -, soha nem kellett dolgozniuk, fáradozniuk, csak elfogyasztani mindazt, amit mások alkottak, teremtettek meg. Ezért ragaszkodnak a Földetekhez már régóta - beteges módon -, mert olyan jólétben élhetnek itt, mint egyetlen földi eredetű ember sem.

De a Sötétség végóráit éli. Itt van a küszöbön az az idő, amikor teremtőkké válhattok. Megteremthettek mindent, melyek életetek fenntartásához kellenek. Nem kell érte robotolni, hitelt felvenni. Semmi olyat nem kell tennetek, amely szabálytalanságokra kényszerit benneteket, ha létezni akartok.

2015. 02. 13.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



16. üzenet

Az avatárokról

Róluk. Úgy általában és konkrétan is.

Amikor az emberi társadalmat Sanatnak sikerült ismételten a züllés legmélyebb pontjára süllyeszteni, akkor küldött ki Anna mindig a Földre avatárokat, akiket aztán olyan környezetbe helyezett, ahol a züllöttség fokát, mélységét azok meg is tudták tapasztalni.
Az avatárok intézménye bár nem új találmány, de nem is olyan régi. Más Világokban erre nem volt szükség, mert egy bolygó vagy a Sötétséghez vagy a Fényhez tartozott.
Akik pedig avatárként megszülettek, azok mindig a földi ember megjavitása érdekében érkeztek ide.

Miért is volt erre szükség? Azért, mert a Föld az egyetlen olyan bolygó a Világmindenségben, ahol olyan lények vannak, akik a polaritás mindkét oldalát Fénylényként tapasztalhatják meg. Ez a „zseniális találmány” persze megint csak Sanat nevéhez fűződik. Aki arra tett itt kisérletet, hogyan, milyen eszközökkel tudná a Fénylényeket úgy elsötétiteni, hogy közben azok észre se vegyék. Számos módja, eszköze van, nem erről szeretnék most beszélni. Csupán arról, miért gondolta a Forrásban létező Istennő, hogy az embert meg lehet és meg kell menteni, vagy ha úgy jobban tetszik, kimenteni Sanat karmaiból.

Arról már többször tettünk emlitést, hogy az ember nem Sötét - eredetileg Fény Lény volt.
Az ember, mint Sötét Lény, Sanat elvtelen, esztelen kisérleteinek áldozata, legfőbb alanya lett.
Anna sokat élt az emberek között, számos inkarnációjában és nem értette, hogyan tudja Sanat az emberiséget orránál fogva vezetni. Mert azt látta, belátta, ez történik évezredről - évezredre, akár a legocsmányabb eszközökkel is.
Amikor közöttetek élt - korlátozott tudatállapotban - lassan rájött, ráeszmélt azokra az okokra, melyek az embert újra és újra erkölcsileg lerombolták, és az állatok szintjére süllyesztették.
Ezért gondolta úgy, a minta, melyet az ember nevelése, nevelkedése közben tapasztal, a legfontosabb ebben az összefüggésben. Csakhogy Sanat is tudta ezt, ezért adott az emberiségnek újra és újra olyan programot, melyek nem a megvilágosodás, hanem az elsötétülés felé vezették őket.
Ha Anna tudatában lehetett volna, kicsoda is ő, mindez meg sem történhet. De Sanat a leggyalázatosabb módon a Földre csalta egy emberi életében. Mielőtt visszatért a Forrásba kitörölte emlékezetőből a legfontosabb dolgot, vagyis annak tudatát, hogy ő a Teremtő.

Hogy Sanat mióta készült erre a gyalázatra, vannak sejtéseim, de Annának bizonyitéka is.
Amikor Sanat kisérletet kezdett a szeretetnélküliséggel - ez pedig évmilliárdokkal ezelőtt történt - két erre kiszemelt bolygón: az Amentin és a Sethin.
Az amentiek szeretettel teljes Fénylények voltak, akik köztársaságban éltek. Intelligensek, művészetkedvelők. Megteremtették az életükhöz szükséges javakat. De a sethiek ennek ellenkezői lettek. Harácsoló, telhetetlen rablónépség, akik egymás kárára akartak csak létezni. Most is van néhány ilyen faj a Földeteken.
Amikor a sethiek szemet vetettek az amentiek gazdagságára - Sanat parancsára tették, tehették. Ő volt a felbujtójuk.
Annának és Margó barátnőjének az irásából majd megismerhetitek ezt a történetet, ha egyszer sikerül kiadni a könyveiket.
A végeredmény: a történelem évmilliárdokon keresztül ennek a két fajnak a vesszőfutásáról, illetve ámokfutásáról szólt.
Bárhová is költöztek az amentiek, a sethiek követték őket, mint az árnyék, és élősködtek rajtuk.
Amikor Anna megelégelte gyönyörű világai lerombolását, akkor Sanat lementette sethieit a Földre és egy olyan lényt adott az ő teljes ellátásukra, amely Fény Lény volt eredetileg, de a DNS-ét tizenkettőről kettőre csökkentve a rabszolgájukká tette.
Miközben ezek itt élősködtek továbbra is, Sanat gyakran inkarnálódott közéjük - különböző szerepekben. Legtöbbször zsarnokként, hogy kiélje összes elvetemült tervét, amely persze az emberiség számára óriási fájdalommal és szenvedéssel járt.
Hogy Anna semmiféle módon ne tudja megakadályozni züllését - amit már a Szellemi Dimenziók is érzékeltek -, lecsalta a Földre. Úgy csökkentette le a DNS-ét, hogy megölette, elpusztittatta a fizikai testét is.
A fizikai test korábban nem volt ennyire sűrű. De a sok fájdalom, amit fizikai testben kellett  elviselnie, azzá tette. Az ember teste egyre sűrűbb és sűrűbb lett.

Amikor Anna 40 000 évvel ezelőtt a Földre inkarnálódott, már működött az a sethi technológia, ami az embert rabszolgává tehette, mert a leszülető Fénylény auráját feltöltötték olyan kristályszerkezetű programokkal, melyek elfeledtették vele Fény Lény voltát. Földi életeket élve a Szellemi Sikok létezésére már nem emlékezett, csak azokra az ismeretekre, melyeket a sethi vezetők átadtak nekik.
Bár az ember akkor még nem volt ennyire erőszakos, mint mostani egyedei közül sokan, de megjelentek viselkedésükben a devianciák.

Amikor Anna ataiszi életében a Földre jött sűrű fizikai testbe, elvesztette kapcsolatát a Forrással. Sanat persze nem, mert ő pontosan tudta, mit akar Annánál elérni és el is érte.
Tudatos volt minden cselekedete abban az életében. Pontosan tudta, ha megerőszakolja a lányukat, kenyértörésre kerül közöttük a sor. És akkor ő meg fogja a feleségét öletni, hogy az visszatérve a Szellemi Sikokra, már soha többé ne eszmélhessen arra, kis is ő valójában.

Amikor Anna a halála után Sanat elé kerül, számon kéri rajta a Földön történt gyalázatot, már hiába látja az üres trónszéket Sanaté mellett. Nem tudja azt, hogy az az övé. Sanat pedig meggyőződve arról, alávaló terve sikerrel járt, Annát, vagyis az Istennőt a Földre, az anyagba taszitja végleg.

Ezek után Annát hiába engedik vissza a Forrásba, nem tudja többé magáról azt, ő a Teremtő, csak azt, valami rossz és még rosszabb történik a Földön és más Világokban is.
Bizony mondom nektek, a szelid Arkangyalok pedig hallgatnak. Nem fedik fel Annának a kilétét, mert Sanat súlyos büntetést helyez kilátásba, ha elárulnák Annának, mit tett ellene a teremtménye.

Anna sok borzasztó életet élt a Földön és más bolygókon is. Hogy miért szerette a Földet, már nem tudta, csak azt, szánja a földi embert. Minél többet élt közöttük, szánalma annál erősebb és erősebb lett. Ezért aztán azon gondolkodott, hogyan tudna ő olyan mintát adni az emberiségnek, amely fölemelné őket újra, és nem hagyná a sethiek által fenntartott kiszolgáltatott helyzetben.

Sok avatár alakjában jelent meg közöttetek a 40 000 év alatt. Voltak olyan alakjai melyeket nem is ismerhettek, mert Sanat minden korban megpróbálta megöletni, vagy más módon félreállitani őket.
Nemcsak nagy vallásalapitók tartoztak közéjük, de számos szent, mérnök, vagy olyan gondolkodó, aki az emberiség jobbitásán fáradozott.

A teljesség igénye nélkül:
Az összes médium, aki nagy dolgok megjövendölésére volt hivatott, mint Leonardo da Vinci, Nostradamus, Edgar Cayce.  Ezekben a szerepekben Anna gyógyitóként élt közöttük.
Voltak vallásalapitók is, mint Zarathustra, valamennyi Buddha, Krisna, Konfucius, Lao Ce.
Anna nem véletlenül született meg férfilakokban. Ez nagyobb biztonságot adott, lehetőséget a spirituális tanulásra. Hiszen Sanat ezután minden történelmi korban igyekezett a nőket végleg elzárni a szellemi fejlődéstől.
Szerencsére mindig voltak női kivételek is, mint Jeanne d’ Arc és Madame Helena Blavatsky.

Anna gyakran élt párhuzamos életeket a Földön, ahogyan ma is vannak olyan életei, amiket nemcsak párhuzamos valóságokban él, hanem a mostani fizikai teste mellett is. Azért nem beszélek ezekről, mert tudom, Anna sem szeretné.
Ezek tudós asszonyok vagy olyan személyek, akik a művészetek területén alkotnak. De valamennyi személye pozitiv mintát ad az emberiségnek.
Az élet számos területén végeznek hasznos tevékenységet. Adnak pozitiv mintát vagy tudósként olyan hasznos ismeretekre tesznek szert, amelyre Annának szüksége lesz, ha visszatér a Forrásba.

2015. 02. 24.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



17. üzenet

A Fény és a Sötétség Lényei

Anna arra kért, beszéljek nektek a Fény Világairól és a Sötétségéről is kicsit részletesebben.

Amikor Sanat megunta a jólétét és már nem vágyott semmi másra, csak arra, hogy Anna dicsőségét magáénak tudhassa, akkor indult el a Sötét Világok teremtése. De ehhez ugyanúgy Anna Energiáit és Teremtő Képességét használta fel, mint korábban, amikor csak Fény Lényeket teremtettek és béke, jólét, szeretet uralkodott minden teremtett lényen.
Ahhoz, hogy a Sötétséggel folytatott kisérleteket megértsétek, előtte arról beszélnék nektek, milyen volt a létezés a szeretetben teremtett és létező lények idejében.

A Teremtés kezdetéről már beszéltünk, de arról nem, hogy hogyan és milyen módon jöttek létre azok a Fény Lények, akik aztán a Teremtésben Annát, azaz az Istennőt szolgálták, hogy a Teremtés úgy kiteljesedjen, mint korábban egyetlen Világévben sem.
Amikor Anna elhatározta az Arkangyalok teremtését, még csak ketten voltak: ő és Sanat.
A Teremtés hosszú kozmikus időn át tartó folyamat, mert nem egyszerre jönnek létre a dolgok, ahogyan azt hibásan gondolják sokan, akik a Teremtést próbálják magyarázni nektek. Számos kozmikus eon - ami a kozmikus idő kisebb mértékegysége, kisebb időtartama, hogy a kozmikus időt is mérni lehessen - múlt el, amig az Arkangyalok Világa kiteljesedett. Nem a teremtésük tartott sok ideig, de a feladataiknak az elgondolása, megszerkesztése, kimunkálása tartott néhány kozmikus eonig. Ha ezt emberi mértékkel kellene megértenetek, talán példaként magát az ember teremtését és történelmét kell emlitenem nektek, ami egy eon 1/10-ed része. Tehát az Arkangyali szint sem egyetlen eon alatt jött létre, hanem mindösszesen 4 kozmikus eon alatt. Az angyalok létrehozása már csak 1 eon időtartam lett. Aztán létre kellett hozni azokat az Erőket, amelyeket Anna mozgásba lenditett, hogy létrejöhessenek azok a Szellemi Sikok, akik ugyancsak részt vettek a Teremtésben, de nem önálló lényként kellett működniük, hanem Csoport Szellemként. Ezeknek az Erőknek nem más volt a feladata, mint megteremteni az Alsóbb Világok működésének energetikai feltételeit, hogy az Istennő energiáit úgy irányitsák, hogy az Alsó Szintek létrejöhessenek, aztán folyamatosan működhessenek is. Ezek az Erők azonban Sanat irányitása alatt kezdtek el működni, tehát Sanat igazából akkor kapcsolódott be tevőlegesen is a Teremtés folyamatába, amikor már a közvetlen beavatkozás lehetősége megteremtődött. De hosszú ideig, talán 10 eon időtartamig is csak a Fény Világait és Lényeit teremtették meg, és csak ezek után áll elő Sanat azzal az ötletével, hogy teremtsenek szeretet nélküli lényeket.
Anna tisztában volt a kisérlet kockázatával, ezért csupán egy bolygón engedélyezte ezt Sanatnak. Ez volt az a bizonyos Sethi, ahol a teremtett lényekből hiányzott a szeretet kódja. Ezek a lények miután elpusztitották az amentiek bolygóján létrehozott szereteten alapuló kultúrát, továbbálltak és üldözőbe vették az amentieket, bárhová is próbáltak azok elmenekülni előlük.
Az amentiek nem voltak agresszivek és nem értették ezt a fajt, amely dolgozni nem akart, csak rajtuk élősködni. Aztán a sethiek is elszaporodtak - számos fajukat teremtette meg Sanat - és a végén már senki sem volt biztonságban, nemcsak ebben a galaktikában, hanem számos másban sem.
Anna kezdett megrémülni a keletkező veszteségek miatt és azért is, mert belátta, Sanat pusztitásai sok fájdalmat okoznak szeretett teremtményeinek. Sajnos Sanat egyre inkább eltorzitotta a Fény Világait is - ahol csak tehette -, mert szeretet nélküli fajait mindenhol a Fény Lényeire uszitotta.

Ahol a Fény sértetlenül megmaradt, ott virágzó kultúrák, jólét és boldogság uralta mindenhol a lényeket.  Ám ahol megjelentek Sanat Sötét Lényei, ott olyan rendszerek jöttek létre, ahol a Fény Lényeinek csak a szolgaság jutott és a rajtuk élősködő sethiek éltek a legnagyobb jólétben, ahogyan a Földeteken is.
A sethiek azonban a végén már szaporodni sem tudtak természetes módokon, csak úgy, ha genetikailag manipulálták a bennszülött népességet és azok közül a női egyedek hordták ki a sethi fajúakat, vagy később inkubátorokban mesterségesen alkottak egyedeket a saját fajtájukból.
Amikor most az emberből hibrideket alkottak, azért tették, hogy a nem kevert fajú emberi egyedeket sakkban tudják tartani. Mert hiába próbálták az emberiséget újra és újra mindenféle eszközökkel megtizedelni, az emberiség olyan szapora faj lett, csak súlyos járványok, háborúk és mindenféle manipuláció által tudták korlátozni a számukat.

De hogy visszatérjek a korábbi időszakokra, az amentiek és más a Fényhez tartozó fajok sohasem ártottak másoknak és saját civilizációjukat is a Szeretet Törvénye szerint élték.
Vannak olyan Világok, ahol bár emberszerűek a lények, de az értelmük sokkal, sokkal fejlettebb, mint a tiétek, és természetesen sokkal fejlettebbek a sethieknél is. De ezek szelidek és nem avatkoznak be más bolygó lakók életébe, mert Sanat ezt törvénybe iktatta, hogy soha senkinek ne jusson, juthasson eszébe az ő terveinek keresztbe tenni.
Amikor Anna meglátta végre Sanat ártó szándékait és azt, hogy nem is akar ezen változtatni, megtiltotta neki a sethi faj további terjeszkedését. Sanat akkor döntött úgy, kiiktatja a Teremtőt a Teremtésből, mert már annyira fejébe szállt a dicsőség, hogy úgy gondolta, neki már a Teremtője sem parancsolhat többé.
Anna, hogy kifogja a szelet Sanat vitorlájából, megengedte, egyetlen bolygón fejezze be, befejezze a kisérleteit, vagyis a Földeteken. De ezen a bolygón már éltek amentiek, akiket a sethiek nagyon hamar szolgasorba taszitottak.

Kérdezhetnétek, miért sikerül ez mindig a sethieknek és miért nem áll soha ellen a Fény ennek az alattomos és engesztelhetetlen fajnak. Nagyon egyszerű a válasz. Nézzétek meg, hogy egy kapcsolatban - ez lehet családi, baráti -, ahol az egyik erőszakosabb, vagy nagyon erőszakos, a másik pedig szelid, ott mindig az diktál, aki az erőszakosabb.
Anna sohasem volt erőszakos, mert Akaratát és Erőit a Teremtés folyamatában átadta a társának. És bár megtartotta magának a Szeretetet és a Bölcsességet, egy idő után Sanat olyan erőszakos lett, hogy Anna hiába kérte, parancsolta meg Sanatnak, álljon le ostoba és gonosszá vált céljaival, az nem hallgatott többé rá.

Most amikor kenyértörésre került kettőjük között a Világ irányitásának kérdése, Anna olyan Erőket kénytelen visszavenni és bevetni Sanat ellen, ami már mindenre hasonlit, csak békére nem. Számtalan kozmikus hadseregét pusztitotta már el, és folyamatosan háborúzik ellene, hogy lepusztitsa azt a fenevadat, akivé Sanat vált. De Anna mindezt kényszerből, kényszerűségből teszi, mert Sanat egyáltalán nem hajlandó megérteni Anna értelmes érveit. Az erőszak az egyetlen fegyver ellene, ahogyan a Földön is félre kell állitani, vagy meg kell ölni a diktátort ahhoz, hogy borzasztó hatalmát meg tudja az emberiség józanabb része szüntetni.
Ha megnézitek az emberiség történetét, ahol Sanat valahol diktátorként hatalomra jutott, oda inkarnálódott, vagy megszállta a hatalmon lévő emberi egyedet, önszántából sohasem mondott le a hatalmáról.
Ami most az Iszlám Államnak nevezett diktatúrában történik, az ő legsötétebb módszere, ahol a legteljesebb rettegésben tartással éri el a célját. A mostani segitői pedig emberbőrbe bújt valódi démonok és olyan sethiek, akik szórakozni mentek oda.
De ennek az ámokfutásnak rövidesen véget vet a Galaktikus Föderáció, mert ami ott történik az minden csak nem rend. Hanem olyan totális diktatúra, amit Sanat nagyon szeret, nagyon élvez, mert perverzióinak már nincs határa, csak végletei.

Amikor az emberiség végre visszakapja mind a 12 DNS szálát és teljes értékű Fény Lény lehet újra, megszűnnek azok a devianciák, amiket Sanat programoztatott be az aurátokba, leszületésetek előtt. El fognak tűnni közületek nemcsak a sethiek, de minden démon is. Akiket Sanat utolsó ámokfutásában azért teremt, hogy ártson nektek még az utolsó percekben, pillanatokban is. Pedig tudja jól, felelősségre vonása nem marad el, és nem maradhatnak többé szeretet nélküli lények a Mindenségben, mert ezt már Anna nem támogatja és nem engedi meg neki.

Sanatra olyan magány vár, amilyet kiharcolt magának az elmúlt 40 000 évben.

2015. március 10.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudta



18. üzenet

A Fény és a Sötétség végső küzdelme

A földi ember élete oly mértékben eltér valódi lehetőségeitől, hogy ezt csak akkor fogjátok megérteni, ha már ti is teremtők lesztek újra, vagyis ismét rendelkezni fogtok a teremtés képességével.

De mit is jelent mindez, hogyan tudjátok elérni?

Amikor az emberiséget az atlantiszi Sötétek a rabszolgaság igájába akarták hajtani, Anna már nem volt, nem lehetett a helyén, hogy Sanat őrült tervét megakadályozza. A létező összes teremtmény ugyanis már Sanat parancsainak engedelmeskedett. Nemcsak a Fény Lényei, hanem valamennyi létező, hiszen nemcsak az önálló tudattal és testtel rendelkező növények, állatok és emberek, de a Szellemi Sikok valamennyi lénye a Sötét Lényekkel együtt.
A Teremtés olyan züllése indult el a Világokban, mely azelőtt sohasem volt és nem is lehetett, mert Anna ezt sohasem engedélyezte volna Sanatnak.
Az a hataloméhség és mámor, amely Anna félreállitása után Sanatot elkapta, szinte az őrültséggel lett határos, ezért nem volt már biztonságban többé a Mindenségben senki.

Amikor ezeket a sorokat olvassátok, tudom megdöbbentő amit leirunk nektek, de mert a ti életetek ennek az őrültté vált Szellemnek a döntéseitől függött ezután, nem vehetitek többé félvállról a mondottakat.

Anna persze látta Sanat elvetemültségét, de mivel nem tudta magáról ki is ő tulajdonképpen - erről senki sem világositotta fel -, hát csak olyan eszközökhöz volt kénytelen folyamodni, ami legfeljebb csillapitotta Sanat kegyetlen és barbár eszközeit, de végleg megszüntetni nem volt módjában.

Amikor most a Földre jött közétek, az lett volna a Sanat általi küldetése, hogy segédkezzen abban a Vizözönben, aminek veszélye még mindig nem múlt el a fejetek felől, mert Sanat végső elkeseredésében még mindig azon fáradozik, hogyan tudna betartani hüllőivel a Fénynek.

Az első Annával közös irásainkban, amely a Mindenség Istenasszonyának üzenetei cimet kapta, már elmondtam nektek, Sanat nem kispályás játékos és a barbárság olyan megszállottja, akit Anna nem azért nem tudott az én segitségemmel eltávolitani a Mindenségből, mert nem akarta, hanem mert még mindig görcsösen ragaszkodik maradék hatalmához.

Sanat olyan mértékben lett züllött, semmi remény nincs az ő megváltozására és ezt Anna is belátta már régen. De olyan eszközök birtokában van, még ártani tud a Fénynek. Ha Anna emberként le tudja őt győzni, Sanat soha többé nem fogja tudni megtenni, hogy saját Teremtőjét és a mi Teremtőnket - aki ugyan az -, a jövőben a Földre tudja taszitani. Egy olyan teremtmény, aki elvesztette a mértéket maga fölött és a Teremtő Istennő - Istenanya ellen fordult.

Anna nem azért nem tér vissza a Forrásba, mert nem akar, vagy nem tud - hiszen a halhatatlanság képességét már sok év óta birtokolja -, hanem azért, hogy egy Sanathoz hasonló elvetemült Szellem, soha többé ne tudja őt félreállitani - ha egy bolygón kiván tapasztalatot gyűjteni - mert az egyenlő lenne a Mindenség megsemmisitésének a lehetőségével, veszélyével.

Amikor a többiekkel, vagyis a többi kristálykoponya szellemiségével erről beszélgettünk, úgy határoztunk, segitjük Anna törekvéseit, mert be kellett látnunk, ez az egyetlen megoldás erre a nem mindennapi problémára.

Amikor most Anna a Földre jött közétek - és már sokadszor -, akkor értettük meg, valami olyan kisérletbe kezd, ami nagyon régen nem történt meg a Földeteken.
Olyan társadalomba született meg, ahol az emberi élet évtizedek, vagy inkább évszázadok óta a teljes megsemmisülés felé tartott, mert Sanat annyira gyűlölte a magyarokat, hogyha rajta múlt volna, már réges-régen nem lennének a Földön, hanem valahol egy másik dimenzióban élnék sokkal kellemesebb létezésüket, amely nem hasonlitana mostani földi életükhöz.
De Anna tudta, érezte, a magyarok lesznek a kulcs ebben a történetben. Kizárólag bennük vannak meg azok a genetikai vonások - az a genetikai örökség -, ami lehetővé teszi majd az összes ember számára, hogy ki tudjon válni a sötétségből és egy valóban emberibb életet élhessen.

A zsidók nemcsak azért gyűlölik a magyarokat, mert tudják róluk, a polaritás másik oldalán foglalnak helyet, hanem azért is, mert - minden kisérletük ellenére - nem tudták a magyarok fejét ostoba igájuk alá hajtani. Pedig ehhez nem néhány évtized, hanem sok százezer év állt a rendelkezésükre. Ugyanis, amikor a sethiek elindultak az amentiek üldözésére, olyan népet kezdtek el üldözni, akinek gyökerei megtalálhatók abban a kisszámú magyar lélekben, aki még nem keveredett a Kárpát-medencében más nációkkal.
Nemcsak ez a kisszámú magyarság került Sanat által veszélybe, hanem mindazok, akik valamelyik másik náció genetikai örökségével kevertek lettek.

Anna felmenői között például anyai ágon megtalálható minden olyan törzs és nép, aki megelőzte a Kárpát-medencébe érkező többit. Apai ágon a szlávok -, akiket Sanat ma is megpróbál ellenük forditani. Persze azt nem tudják, ha kitelepitenék a magyarokat máshová, vagy kiirtanák, Anna újra meg tudná őket teremteni. Hiszen azt látjuk folyamatosan, Sanat bárkit megpróbál megölni hivei, segitői közül - a Szellemi Sikokon -, Anna azonnal visszahelyezi őket a helyükre - újra teremti őket.
Ha ez számotokra hihetetlen, gondoljatok arra, mennyi bonyolult lény született a Mindenségben. Ezeket Anna akkor teremtette még, amikor Sanat csak kisinas volt mellette, de józan eszét menetközben elhagyta, megirigyelve Teremtője képességeit.

Az elmúlt évek harcaiban oly mértékben lecsökkent a hatalma, csak az a néhány félrevezetett politikus szolgálja céljait, akiket valahol a legfőbb hatalomba betonozott be és tart a karmaiban. De ütött a végórájuk, mert a hüllők - akiket Arkhonoknak ismertetek meg - folyamatosan fogyatkoznak, Anna áldásos tevékenysége következtében.

Amikor a Galaktikus Föderáció leszáll majd a Földre, akkor értitek meg saját szerepeteket ebben a borzasztó történetben. Erről egyedül Sanat tehet, mert olyan lényeket állitott saját ostoba szolgálatába, melyeknek nem volt lelkiismerete, erkölcse, csak nagyra tervezett egója, hogy uralkodni tudjanak rajtatok.

A Fény Világaiban olyan rendszerekben léteznek a lények, ahol senki sem uralja őket. A legnagyobb szeretetben nőhetnek fel, gyarapodhatnak tudásban. Mindent meg tudnak teremteni - minden olyan értelmes szükségletet -, ami a létezésükhöz kell, ami a létezésüket megkönnyiti. Ahogyan a ti létezésetek is volt, mig Sanat meg nem parancsolta nektek, legyetek részesei egy olyan kisérletnek, amely a szeretet nélküli létezésről szólt.
Nem tudtátok mivel jár ez majd, „Isten” kérésére belementetek a történetbe. Mert nem tudtátok, Sanat tervei szerint ebből sohasem lesz számotokra kilépési lehetőség.

A vallások olyan mértékben eltorzitották a valóságról alkotott tudásotokat, alig néhány embernek sikerült a beavatási ritusok segitségével kilépni ebből a létezésből.
Mikor aztán sikerült, csak akkor értették meg, micsoda gazságnak lettek áldozatai. Ezért tettek meg mindent, hogy segitsenek bennetek. Ezért inkarnálódtak közétek tanitóként, vezetőként, gyógyitóként. Ezért öltött testet közétek Anna is, hogy kiemeljen benneteket abból a mocsárból, melybe Sanat nem tanitó szándékkal küldött - ahogy még mindig állitja hamisnál hamisabb üzeneteiben -, hanem azért, hogy kiélje bennetek és veletek a legtorzabb vágyait.

A mai zsidóságnak ismét az lenne a szerepe, hogy átvéve a hatalmat a kisszámú emberiség felett - hiszen a mai népesség 95 %-át tervezték kiirtani -, kiszolgálja őt esztelen vágyaiban, magának pedig jólétet teremtsen általa.
Ha a zsidóságban egy csöppnyi értelem, józanész és együttérzés van a többiekkel szemben, akkor nem szolgálják Sanat céljait, mert őket is megszenvedtette már éppen elégszer az emberi történelemben - hogy többé ne merjenek ellenállni az akaratának.
Ha a zsidóság az emberiség ellen fordulna mégis, találkoznia kell a Fény oldal itéletével, ami nem marad el. Ha pedig józan eszére térve Anna oldalára áll, akkor megmentője lesz nemcsak az emberiségnek, hanem saját magának is.

Ezek az utolsó idők minden nép, minden egyes ember számára fontosak, azért, mert a Fény nem tűrheti többé a Fény Lényeinek bántalmazását. Nem tűrheti el azt, hogy egy elmebeteg Szellem irányitsa a jövőben a Világot.

Anna, ha a Földön marad, akkor is visszatérhet a Forrásba, ha Sanat Vizözönben pusztitana el benneteket. Az ő megitélése attól függ majd, Anna hogyan kéri tőle számon azt a sok esztelen rombolást, amit Teremtője akarata ellenére hajtatott végre, hozzá hasonlóan elvetemült lényeivel.

2015.03.31.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



19. üzenet

Amikor Anna információkat keres könyvekben, hirekben, mindig az a cél vezérli, hogy a földi valóságot, annak is sötét oldalát minél mélyebben megismerje. Így fedezte fel Sanat sötét üzelmei mögött azokat összefüggéseket, amiket a hétköznapi ember nem, mert nincsenek birtokában azok az alapvető ismeretek, melyek lehetővé tennék az összefüggések megértését.

Minekutána Anna hatására Sanat látszólag lemondott a földi életben az erőszakról, úgy rejtette el Anna előtt - vagy inkább próbálta elrejteni -, mintha ezek az események a Földeteken tőle függetlenül történnének. Végül nemcsak nem mondott le sem a Vizözön tervéről, sem az Armageddonról, csak elodázta időben a megvalósitását Anna félrevezetéséért.
Az Armageddonban pedig már nem a keresztény hitre áttért zsidóit állitaná választás elé, hanem végiggondolva ennek lehetetlenségét, az arabokat irtja ki ezzel a módszerrel, akik akarata ellenére a zsidó állam ellen fordultak.

Máskor is előfordult már a történelemben - ha földi események nem az elképzelése szerint alakultak -, új forgatókönyvet dolgozott ki, próbált megvalósitani hüllő követőivel.

Az amerikai titkosszolgálatok működtetnek egy intézményt, amit jól elrejtettek a közvélemény előtt. Ennek az „épületes” intézménynek az a feladata, hogy feltárja a vallási felekezetek, népek, népcsoportok közötti ősi ellentéteket, amit gyújtóbombaként használ fel a földi emberiség háborúba taszitására.
De a felbujtók mindig emberbőrbe bújt hüllők, démonok, mint a mostani Iszlám Államot létrehozó Sötét Lények is.
Ezek a brutális, kegyetlen lények a legfelső vezetők. Ők adják ki a parancsokat, amiket azután az ostobák végre is hajtanak.

Kérdezem tőletek. Milyen vérszomjas „Isten” az, akinek a nevében gyermekeket, nőket, férfiakat, vagyis civileket gyilkolnak, erőszakolnak meg?
Bizony mondom, ez az „Isten” nem a Teremtő, hanem egy elvetemült Szellem, aki feledve békét, örömöt, boldogságot - már ha egyáltalán emlékszik még ezekre az érzelmekre -, abban leli örömét, hogy másoknak fájdalmat, szenvedést, kinokat okozzon.
Ha tudnátok azt, hogy a templomaitokban hozzá imádkoztok, tőle vártok segitséget, már régen kifordultatok volna onnan, elfelejtettétek volna még a vallást is, nemcsak őt.

De Sanat, vagyis a Sátán visszaélve hatalmával, már csak eltorzult, beteges vágyainak él. Hazug módon rejtegetni próbálja előttetek mindazt az igazságot, amit Anna emberként megértett és feltárt számotokra.
Még számosan vannak közöttetek olyan vallási vezetők, politikusok, akik ostoba, elitélendő módon az ő malmára hajtják a vizet. Aztán ha eljön a segitségükkel a Vizözön és az Armageddon, nem értik, fel se fogják, hogy miért.

Anna olyan csapásokat mér folyamatosan erre a Sátánra, hogy reméljük, az utolsó szögeket veri ennek a Sötét Lénynek a koporsójába.

2015.04.17.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása,tudata


20. üzenet

Amikor Anna Ataisz idején a Földre jött, annyi szeretet volt még benne, hogy olyan társadalmat teremtett Sanatnak, melyben a Föld minden lénye bőségben élt.
Kevés munkával jólétben éltek az emberek, mert gazdagon teremtett a Föld.
Amikor elhagyta őket, akkor indult el a természet olyan változása, amely éhinséget, romlást okozott a társadalom minden szintjén.
Sanat nem tudta uralni sem az időjárást, sem a Föld kincseit, csak azt érzékelte, semmi sem működik úgy, mint régen.
Ezért hüllő zsidóival elkezdett olyan technológiák után kutatni, amelyek ha nem is tökéletesen, de valamennyire helyreállitották a Föld termékenységének egyensúlyát.
Ez bizony azzal járt, kifosztották a természetet oly módon, az nem tudott regenerálódni a hagyományos - Anna által használt - eljárásokkal, módszerekkel, lassan elindult egy fosztogatási folyamat, amely a mai napig tart.

A Föld annyi veszteséget szenvedett el az elmúlt 40 000 évben, hogy az a gazdagság, amely Anna idejében volt, már régen a múlté. Nemcsak a Föld nevű bolygót tette Sanat és bandája módszeresen tönkre, hanem azokat az emberi lényeket is, akiket pedig Anna azért teremtett, hogy nemcsak saját, de a királyi ház jólétét is biztositsák.

Most, hogy már mindez a múlté és a Föld, hogy megszabaduljon azoktól a béklyóktól, melyeket Sanat aggatott rá, úgy tűnik a Föld képes lesz Asztál Sikon visszanyerni azt a mérhetetlen gazdagságot, melyet Anna annak idején a Fizikai Sikon is megteremtett.
Ebben segitenek neki a logoszok, akik bár óriási lények, de szelidek, kedvesek, jók mindenkihez. Az ő teremtő erejük az, amely a Föld új Éteri Sikján alkotja meg azt a Vizi Világot, melyen az ember újra gond, szenvedés, fájdalom, nélkülözés, kényszeritő eszközök nélkül élhet a természetben.

Ebben a Vizi Világban nem kell többé robotolnotok, mert ellát benneteket minden földi jóval. Bár lesznek állatok is, de azok szelidek és kedvesek lesznek. Nem ölik meg egymást a táplálékért, benneteket sem támadnak meg. De ti sem ehetitek meg többé, sem a növényeket, sem az állatokat, mert képessé váltok mindazt megteremteni Fényből, amire szükségetek lesz.

Hát ilyen szép Világ vár azokra, akik érdemessé válnak arra, hogy a bolygón létezzenek. Ez a létezés már nem jár halállal, ahogy a Föld mostani Fizikai Sikjáról csak úgy tudtok kilépni, ha meghal a fizikai testetek.
Az éter testetek finom energiákból lesz. Sokkal tisztább éteri rezgésekből áll majd.
Fiatalok maradhattok sok évezredig is akár, ahogyan most a Belső-földiek léteznek.
De hogy ne szaporodjatok a bolygó eltarthatóságán túl, ezért a Vénusz, a Pax, a Mars és a Föld lesz az új otthonotok.
Az indiánok a Vénuszra, a fehér ember a Marsra és a Paxra, a többiek vegyesen mind a négy bolygóra kerülhetnek, ki-ki hová szeretne inkarnálódni, vagy ha él, távozni.
Nagyjából azonos számban 4x2 milliárd ember kerül a négy nagy anyabolygóra.

Aki pedig nem üti meg a mértéket, egy olyan tanuló bolygóra kerül, ahol a mostanihoz hasonló dimenziója lesz a Földnek. De sem Sanat, sem hüllői, démoni lényei nem kerülhetnek már oda, mert ezt a Fény Oldal nem engedi meg nekik.
Az ő pusztulásuk folyamatos, folyamatban van Anna által.

Aki pedig nem tanul saját ostobasága, hibái miatt, az ugyanúgy a megsemmisülés felé tart, mint Sanat hüllőivel, démonaival együtt.

2015.05.10.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



21. üzenet

Anna: - Oklahomát szólitottam, de váratlanul Sanat hatolt a tudatomba. Megpróbált megtéveszteni, gondoljam azt, Oklahomával társalgok. Előadta nekem, mit gondol ő a szeretetről. Hamar megfogalmazta viszont azt, amit nekem nyiltan üzenetnek szánt - már ha hallgatnék az ő „bölcs” tanácsaira. Nem kért tőlem mást, „csupán azt, ne korlátozzam többé őt semmiben, amiben eddig korlátoztam.”
Végighallgattam, majd Oklahomát szólitottam, és ő reagált Sanat szövegére megszokott bölcsességével.

Sanat: - Amikor alszol és nem álmodsz - csak a rendes pihenőidődet töltöd -, akkor nem vagy máshol, csak Sanatnál, hogy gyógyitsd és javitsd ki azokat a tudati sérüléseket, amelyek benne - a férfias oldaladban - létrejöttek általad.
Ez azt jelenti, nem bántalmazhatod többé őt, sem Égen, sem Földön, mert megértetted, a szereteted hiánya okozza minden esetben azt az anomáliát, amit földi életeidben elkövettél ellene nőként.
Ez nem azt jelenti, most meg kell neki bocsátani a bűneit, csupán azt, nem korlátozod többé őt semmiben, amiben eddig korlátoztad. De ez nem a te sarad, hanem csupán az övé. A korlát ugyanis élő valóság, amely gátakat szab Teremtő Energiáid kiáramlásának, de ha te nem épitesz gátakat a férfi Teremtő Oldaladon, akkor sohasem fog a férfi oldalad beteggé válni.
Ezért kell megengedned neki mindent, amit csak akar. Ha ezt teszed, akkor gyógyul meg az az Isteni Rész, amit te Sanatnak nevezel. Ha ezt megértetted, akkor nem harcolsz ellenem, hanem békésen élsz velem egy olyan Világban, ahol nincs más csak szeretet. A szeretet semmilyen formája nem torz, bármit is gondolsz róla most. Mert a szeretet valójában eggyé olvadást jelent mindennel, mindenkivel és nem mást.

Anna: - Minekutána szövegétől kinyilt a bicska a zsebemben, hiszen meg kellet élnem saját közös gyermekeink megrontását, megöletését a Szellemi Sikokon általa. Ezért valamennyien úgy döntöttek, nem kivánnak többé a megnyilvánulás szintjén maradni. Azt gondolta ez a lelkileg torz féreg, beveszem majd megtévesztő szövegeit továbbra is.
A Szellemi Sikokon a halál nem azonos a földivel. Percekre leáll a test mozgása, aztán újraéled, mert a Szellemi Sikokon a lény halhatatlan. A halál, bántalmazások nem okoznak fizikai fájdalmat, csak lelki megrázkódtatást, lelki fájdalmat.
Ezek után sikerült valóban kapcsolatba kerülni Oklahomával, ő reagált Sanat szeretet felvetésére.

Oklahoma: - Sanat minden módon szeretné elérni azt, Anna sohase szabjon korlátokat az ő „szeretet” értelmezése ellen, mert számára nem jelent mást a szeretet, mint olyan szabad akaratot, amely csak rá és csakis rá vonatkozik.
Amikor újra és újra előtör belőle ez a „szeretet iránti éhség”, akkor a Földön nőket, gyermekeket erőszakolnak, ölnek meg. Követnek el mindenféle gonoszságot, devianciát, barbárságot az emberiség minden lénye ellen, aki nem hüllő, vagy nem hüllő hibrid.
Csakhogy a Mindenségben ez a barbár gonoszság nem nevezhető szeretetnek, mert nem veszi figyelembe a másik igényeit. Csak önző módon az övét. Ez nem szeretet, csupán annak torz mása, torz értelmezése, vagyis a legnagyobb szeretet nélküliség.
Ezért torzult el a Világ és ezért lettek olyan nagy bajok a Mindenségben, mert torz módon elszivta nőies oldalának minden olyan Teremtő Aspektusát, amelyhez hozzáfért.
Számolatlanul pusztitott le olyan Világokat, amely a Teremtő kiáradásának pozitiv oldaláról szólt. Nem a Teremtő korlátozta őt, hanem önző módon ő zárta és tartotta kordában a nő Teremtő Energiáit. Ahogyan most is - földi életében - nem tett mást Anna férje alakjában, mint korlátozta mindenben, amiben csak lehetett.
Ezért volt Anna boldogtalan, mert sohasem azt tette, amit akart - jó szándékkal másoknak -, hanem amit az ő ostoba férje megengedett neki. Mert „annyira szerette” és olyan féltékeny volt kreativ felesége minden cselekedetére, legszivesebben cipős dobozba zárta volna, sose alkosson semmit, csak őt imádja számára korlátlanul.
De ennek a torz Világnak éppen azért kell véget vetni, mert ha Anna nem a saját ösztönei, teremtő érzései szerint alkot, nem jönnek, nem jöhetnek létre azok a szép, gyönyörűséges Világok, amelyek létrejöttek addig, míg ez az őrült Szellemi Rész át nem vette a Világ irányitását és el nem kezdte - nem a Világok épitését - annak totális lerombolását, amit Anna Istennőként épitett.
Nem az a baj, hogy lepusztitja amit Anna épitett, ha ez szükségessé válik, mert ez a dolgok rendje. Hanem az, ha félreértelmezett szeretetből mindent magának akar. Még azt is, ami mások számára szenvedést, nélkülözést jelent.
Ha ezt értené, nem próbálná Annát újra és újra kalodába zárni, mert féltékeny arra a képességre, tudásra, melyet Anna Teremtőként - nem jogtalanul, ahogy ő gondolja - képessége szerint birtokol.

Ami pedig Anna alvását illeti, nem Sanatnál jár, ahogy ezt megpróbálta Annával elhitetni, hanem olyan Világok Teremtésén fáradozik - helyezi át Sanat Sötét Energiáit - ahol nincs más, csak szépség, szeretet és nem más.

Anna: - Köszönöm Oklahoma bölcs szavait. Az emberiséggel maradok földi éber tudati állapotomban, mert ezt igértem magamnak és nekik is. És véget vetek annak a bordélyháznak, melyet Sanat a megkérdezésem, engedélyem, tudtom nélkül gyalázatos módon az emberiségre kényszeritett hüllői segédletével. Akik nemcsak jól szórakoztak, szórakoznak az emberiség szenvedésein, nyomorán, de jól megélnek belőle.

2015.06.04.

Szeretettel: Anna és Oklahoma




22. üzenet

Amikor Annával késő este - vagy inkább már éjszaka - felvesszük a kapcsolatot, nagyon sokszor olyan fáradt, hogy úgy érezzük, talán túlterheljük őt az üzeneteinkkel. De ő örömmel és készségesen áll rendelkezésünkre mindenkor. Tudja, számotokra és valójában neki is fontosak ezek az információk.

Ma olyan dolog történt a Földeteken, melyet nem kürtölt szét a hüllők irányitása alatt álló média, pedig mérföldkő az emberiség életében.
Olyan keret megállapodás született a vezető kormányok és a Galaktikus Föderáció között, amely elhozhatja végre azt a békét a Földre, amit a Fény már régóta óhajt, de a Sötétség minden módon akadályozni akart - szeretett volna - de már nem állt módjában.
Miután megszűnt számukra Sanat irányitása, végre felfogták, elérkezett számukra a vég, melyet sohasem gondoltak, hogy eljön. Az emberiség megszabadulhat végre tőlük és kegyeltjeiktől.
Ez a megállapodás nem jelent mást, mint azt, az emberiség többségét képviselő kormányok is felfogták, meg kell szabadulniuk azoktól a kötelékektől, melyeket a hüllők erőszakoltak ki, tartottak fenn évezredek óta.

Hogy mégsem kürtölte szét a média ennek örömhirét, az az oka, csak akkor fognak rólunk - az Égiekről, a Galaktikus Föderációról, a Belső-földiekről - hivatalosan beszélni nektek, ha már felálltak az új átmeneti kormányok és megszűnt a pártok - már ahol azok vannak hatalmon - teljhatalma, uralma a nép fölött.
Ezt az örömteli eseményt jelentjük nektek és Annának is. Aki bár türelmetlenül várta a hirt, mégis sokat kellett várnia, mert a Sötétség olyan mélyen beleágyazódott az emberi civilizáció szövetébe, hogy simán nem, de gordiuszi csomót vágva rajta, lehetett csak azt kibontani.
A hasonlatot Annától kaptuk, akit oly mértékben elkedvetlenitett a Fény halogatása, hogy ezt kivánta a Fény Oldaltól megtenni.
Jelentjük hát nektek és a mi Égi Királynőnknek - aki a Földön közöttetek él -, hogy megtettük, amit kért. Közelebb hoztuk azt a szebb jövőt, amit megálmodott nektek.

Más: Amikor majd a Galaktikus Föderáció hajói megjelennek fölöttetek, a többség úgy meg lesz lepődve - talán sokan rémülve is -, mert a regnáló kormányok nem készitették fel őket a jövetelünkre. De jövünk, eljövünk végre, hogy megszabaditsuk az emberiséget attól a pióca fajtól, amely elszivja a többség életenergiáját, élősködve minden gazdagságán.

Amikor leszállunk, elmúlik majd a félelmetek, mert jólétet, biztonságot, törődést, segitséget hozunk, hogy úgy létezzetek a Mindenségben, ahogyan minden Fény Lény létezik már nagyon régóta, a Teremtő Istenanya gondoskodása által.

Az a tény, hogy köztetek van és benneteket szolgál még igy is - vagyis emberkén - az is köztudott lesz.
Nem imádhatnak többé az emberek templomaikban olyan Szellemet, Szellemiséget, aki kihasználta, megzsarolta, átverte, barbár módon megölette őket, és még sorolhatnám azt a sok gaztettet, melyet nem átallott hosszú évezredeken keresztül ellenetek elkövetni.

Ami bennünket illet, valamennyien várjuk ezt az Isteni Pillanatot.
Tudjuk, minden jóra fordul, ami pedig a pusztulás felé tartott Sanat miatt az utolsó utáni pillanatig. Jön a jó idő, kiderül az ég, és ti majd újra tudni fogtok mosolyogni. Feleditek azt a sok rosszat, amit egy magáról megfeledkezett Égi Lény oktalanul, jogtalanul elkövetett ellenetek.

A béke ára az, hogy sem ő, sem Sötét Lényei nem lehetnek ott azon a Szent Pillanaton, mert kiiktatták magukat a Mindenség szövetéből végleg.

2015.06.05.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata




23. üzenet

Amikor Sanat kitalálta, elhatározta a szeretet nélküli létezést, azért tette, mert gyűlölte Anna óvatosságát, biztonságra törekvését. Úgy gondolta, elege van ebből és egy olyan Világot szeretne, amiben bármit akar, megteheti szabadon.
De az ő szabad akarata annyira eltorzult már a végén, félő volt, lerántja a Mindenséget a káoszba.
Ezért találta ki a karmát, ami egyáltalán nem azt a célt szolgálta végül, amiért létrejött. Csak arra volt jó, hogy egy korlátok közé szoritott lényre - az emberre - kenje saját sarát.

Az ember szenvedése akkor inditotta meg először a Fény Lényeit, amikor látták, lelöki Annát az anyag fogságába és felismerték ennek veszélyeit.
Sanat nem törődött az ő félelmeikkel, ezért végül kénytelenek voltak - akarata ellenére - szövetségre lépni, mert Sanat Sötét Hordái olyan erőszakosan léptek fel ellenük, és annyi Fény Világot - bolygókat, galaxisokat - semmisitettek meg, félő volt az egész Univerzum a pusztulás útjára lép. Nem marad semmi abból, amit Anna szeretetében megalkotott.

Amikor a Galaktikus Föderáció létrejött, Sanat azzal a csellel próbálkozott újra és újra, hogy átvegye annak is az irányitását. Ez bizony legtöbbször sikerült is neki.

Mivel Anna, ha a Forrásban volt, nem tekintette önmagát Teremtőnek, Sanat olyan szabaddá vált, amilyenné csak akart. De ő mindig Anna teremtő és romboló energiáit használta céljai elérésére. Nem Fény Lényeket alkotott, mint korábban Anna, hanem Sötét Lényei számát gyarapitotta számban és fajtában.
Ezek mind szeretet nélküli lények lettek. Úgy elszaporodtak a Mindenségben, lassan számban is több lett belőlük, mint a Fény Lényeiből.
Klónozással szaporitotta őket. Ezért semmi más vonás nem született meg bennük, mint a rombolásra való hajlam.

Anna megelégelte ártalmas játékaikat, meglátta a folyamat káros voltát. Ezért elpusztitotta ezeket a züllött fajokat.
Bár Sanat nagyon dühös lett rá, nem tehetett ellene semmit, mert Anna teremtő és romboló erejét nem volt módjában korlátoznia.
Akkor döntötte el, Annát becstelen és csalárd módon állitja félre. Lecsalta őt egy ataiszi életre, aminek semmi más célja nem volt, mint Anna korlátozása, félreállitása bármi áron.

Az a tudat, hogy teljhatalmat kapott, ezután már semmiféle romboló hajlamától, deviáns viselkedéstől nem tartotta vissza. Eltorzitotta a földi életet. Nemcsak eltorzitotta, de „kisérleti eredményeit” más Fény Világokban is kamatoztatta utána.

Amikor Anna tudása megszűnt önmagáról, a Mindenségben olyan züllés indult el, ami a mai napig tart.
Hogy nem pusztitott el benneteket 2000-ben az általa tervezett Vizözön, csak annak volt köszönhető, Sanat tudta, ezzel végleg maga ellen fordithatja a Fény Világait. Többé sem becsülete, sem tekintélye nem lesz előttük. Ezért eljátszotta a „nagylelkű Istent”, aki ad néhány esztendő haladékot a „romlott emberiségnek”. Valójában e haladék jól kigondolt számitás volt, mert mindenképpen el akarta pusztitani az emberiséget, közöttük is Annát.
Emléke se maradjon a Teremtőnek a Teremtett Világok egyikében sem. Hogy ezzel a saját halálos itéletét készitette volna elő, meg sem fordult elvetemült, ostoba fejében.

Anna öntudatlanul olyat tett, amire ez az őrült Szellem nem számitott. Minden torzsága ellenére őszinte szeretettel fordult felé. Visszaadta férfiasságát, amit oktalanságában ataiszi életében dobott el, amikor kasztrálta magát.
Megpróbálta visszaadni önbecsülését, mások tiszteletét, ami már régen nem volt igaz a Fény Lényei körében. Akik ismerték, ismerték Sötét Oldalát, mert a közvetlen közelében voltak.
Csak a félelem, a bennük kialakult „Istenfélelem” volt az, amely által végrehajtották parancsait. Nem az őszinte szeretet, tisztelet érzése.

Amikor Mária felfedte Annának, Sanat azért öli meg őt Asztrál Sikon újra és újra, mert ön és közveszélyes, Anna megértette, egy olyan Szellem irányitja a Világot, aki pszichésen beteg, nem ura cselekedeteinek, mindenre képes mások ellen.
A Forrásba visszatért - emberből lett - Mária ugyanúgy nem tudta, nem tudhatta önmagáról azt, hogy kicsoda, ahogyan Anna sem. Arkangyal társai erről nem világositották fel, ahogyan Annát sem.
Így ha mindketten - mint önálló tudatok - a Forrásban tartózkodtak, nem volt önmagukról valódi tudásuk.
Mi hiába mondtuk el nekik az igazságot, nem hitték el. Így magunkra maradtunk Jézussal azzal a tudással, melyet birtokoltunk. Bennünket nem tartott fogva Sanat félelemkeltő fellépése, az igazságot elhallgató, meghamisitó magatartása sem.

Vártuk talán egy későbbi időben Anna földi életeiben eljut a felismerésig. De Sanat az amnéziának olyan mélységébe lökte, ami lehetetlenné tette számára, hogy földi emberként, földi életeket élve ráébredjen arra az igazságra, egy trónbitorló Szellem tartja beteges fogságában a Teremtett Világokat.

Hogy Anna mióta fogott gyanút nem tudhatjuk, hiszen ő maga sem adta ennek jelét.
Ebben az életében - már gyermekkorában - találkozott a zsarnokság olyan embertelen, természetellenes formájával, melyet a magyarországi zsidóság bosszúból teremtett meg a magyar népnek. Ez a történés elinditott lelkében egy olyan folyamatot, amely fontos felismerésekre vezethette. Hasznát most kamatoztatja a Világ számára.

Érteni, tudni akarta népe szenvedésének valódi okait. Érteni akarta a zsidók szerepét a történelemben. Amikor ráébredt arra, a Szellemi Világok és Isten létezik, tudni akarta, miért tűri el ez az Isten az emberek szenvedéseit, a földi élet borzalmait. A háborúk, mészárlások, népirtások, erőszak, devianciák miért vannak?

Amikor Sanat feltárta előtte, ő az Isten, Anna elhitte, mert akkor már Sanat több médiumnak, számos Szellem hangján szólalt meg. Egyrészt, hogy félrevezesse a Szellemi Sikok Lényeit, másrészt magát az emberiséget.
Az a sok hamis szólam meg is fogant az emberi elmékben és hittek neki. Elhitték róla, jó, igazságos. De hogy gazságokra, minden elvetemültségre képes, azt nem tudhatták, nem értették meg ezekből a közlésekből, üzenetekből.

Annát miért csábitotta el Asztrál Sikon? Azért tette, mert tudta - hiszen mindent megtett érte - Anna boldogtalan ebben az életében is a Földön. Ez Sanat érdeke volt.
Így tudott fellépni „Istenként” a nagy szerelmes hős szerepében, amely sohasem esett nehezére. Sem az emberi, sem a Világ - korszakok - történetében.

Anna úgy gondolta, ha az Isten valóban magányos, boldogtalan és ő az ő szerelmével boldoggá teheti - a földi emberek és a Teremtett Világ érdekében - meg is teszi.
De amikor gyermeket teremtett Sanatnak, olyan gyalázatos és ocsmány módon fordult ellene, Anna teljesen megdöbbent. Elkezdte megérteni, nem a jó Istennel került kapcsolatba, hanem egy elvetemülttel.
Bár sokkolta az eredmény, megpróbálta legnagyobb szeretetével és egy értelmes, szerelmes asszony dorgálásával megváltoztatni.
Hogy a végeredmény más lett, annak az az oka, Sanat torzulásai olyan súlyosak, mélyek, melyek nem javithatók már ki, ahogyan a rosszul metszett, leszedált fa sem tud egészségessé válni, ha rossz volt a kertész, akinek gondoznia kellett.
Sanat önmagát torzitotta el. Nem lett más, mint önmaga torzult mása.
Az sem igaz, Anna semmiféle szeretetet nem programozott belé a teremtésekor, de ahogy a Földön is megesik, a szabad akarat által nem a jó, hanem a rossz irányba megy az ember. Sanat pedig már csak gonoszságokra lett képes.

Az ember azonban - mentségére legyen szólva - Sanat programozása által követi el negativ cselekedeteit. Anna ezt értette meg. Azt is, nem az ember az elvetemült, hanem az a Szellemiség, aki a programját adja.
Ezért maradt veletek annak tudatában is, Sanat Vizözönben akar elpusztitani benneteket.
Ez még akkor is igaz, ha az interneten a ti Szellemi Sikokra való felemelkedésetekről mesél Jézus, mindenféle Arkangyal és más Szellemek alakjában.

A Fény Oldal most igazán, őszintén Anna mellé állt. Nemcsak látja Anna harcait Sanat ellen, azt is látja végre, nemcsak a Föld, de az ő megmaradása is a tét.
Sanat olyan nagyon megrontotta már a Fény Világait is, ha Anna nem lép közbe és nem lép fel ellene, semmi sem akadályozta volna meg a Világmindenség lezüllesztését.
Sanat torz értékrendje, erkölcsnélküli tettei, törvényszerűen hozták volna el ezt az eredményt.

Amikor Anna felismerte a Fizikai Világ démoni jellegét Adam Kadmon alakjában, még nem tudta, tudhatta, egy napon ő maga fogja megszüntetni a létezését. Helyette maga veszi át Adam Kadmon szerepét. A Mindenség alakja most nem más, mint az Istennő formát öltött személye.
Sok mindent nem tudott, nem tudhatott akkor még, mert Sanat egy ember testébe zárta azt a Szellemet, aki nem más, nem kevesebb, mint maga a Teremtő.

Pio Atya a magyarok kapcsán egy madárról beszél, amely kirepül a kalitkából. Látnok módon sejtet meg valamit a Világról, melyet rajta kívül senki nem sejtett, nem tudott. Mert bizony mondom néktek Pio Atya nem volt más, mint Anna földi inkarnációja egy férfi alakjában.

Amikor kapcsolatba léptünk vele, azt mondta nekünk: „A Földre elérkezett az igazi béke ideje. Ez meg fog történni, bármit is tesz a Sátán ellene”.
De hogy miért mondta, gondolta, nem árulta el akkor nekünk.

2015.06.06.

Oklahoma - a Teremtő Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata



24. üzenet

Amikor az ember a Földre születik, egy olyan program részévé válik, amely sokszereplős cirkuszhoz hasonlit leginkább.
Itt nem az együttműködést kell tanulniuk a résztvevőknek, sokkal inkább azt, miért ne akarjanak együttműködni a többiekkel. Az is a program pontos és fontos része, hogyan gördithetnek akadályokat a másik tevékenysége elé, sose legyen teljes, kiteljesedett az élete, bármennyire is törekszik az egyén erre.

Nézzük meg Anna példáján ezt a történetet.
Anna szegény szülők gyermekeként született meg. Nem azért nélkülözött gyermekkorában mert a szülei lusta, léha emberek lettek volna, hanem azért, mert a zsidók által irányitott kormányzat megfosztotta őket mindenüktől. Tevékeny életük jutalma nem a jólét lett, hanem a nincstelenség.
Persze nem ők voltak az egyetlen ilyen család, hanem nagyon sok ember. Nemcsak a paraszti rétegek, hanem az önállóan tevékenykedő valamennyi kézműves, kereskedő is ezt a sorsot kapta Sanat ostoba parancsára.

Mi volt ennek az értelme?
Amikor egy népet a felső vezetés kifoszt, nyomorba dönt, ahogy most az egész Föld lakosságát a hüllő faj, annak az az értelme részükről, hogy miközben ők a legnagyobb jólétet biztositják maguknak, a társadalom többségét teljes, totális kiszolgáltatottságba taszitják. Lehetőleg semmijük se legyen, csak az, ami éppen a létüket, létezésük fennmaradását biztositani tudja. Ami sok mindennek nevezhető, de életnek, főleg jó életnek nem.

Ha végignézzük az emberiség ismert történelmét, mindig felbukkan ez a faj ott, ahol jólétben éltek az emberek, hogy aztán fondorlatos módokon kifosszák nemcsak a tömegeket, de az uralkodó rétegeket is előbb vagy utóbb kiforgassák mindenéből. Aztán, amikor már a totális nyomort megteremtették és jól meggazdagodtak, odébb állnak mások kifosztására. Valahol ott, ahol mások sok szorgalmas munkával jólétet teremtettek maguknak.

Amikor Anna elolvasta és megértette a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit, akkor értette meg a földi élet nyomorának valódi okait. Értette meg azt a módszert, amit Sanat a hüllőinek adott a kezébe. Bárhová is veti őket a sors - vagy ahogyan ők mondják a jó szerencséjük -, tudják, mit kell tenniük ahhoz, hogy eredményesen fosztogassanak ki másokat, akik jóhiszeműek, mint a magyar nép többsége. Távol áll tőlük az álnokság, a mások megtévesztésére való hajlam. Az élősködés rossz, negativ szokása. Minden olyan tevékenység, amely nem közvetlenül szolgálja az ember életének fennmaradását.
Ezért találták ki a hüllők, hogy másokat irányitva tartsák fenn a szolgaság különböző formáit.
Amikor aztán megszerezték a legfontosabb posztokat az államok vezetésében, akkor szokott inkarnálódni maga Sanat - a főnökük -, hogy gyalázatos szokásainak hódoljon.

Amikor ti diktátorokat, diktátor hajlamú egyéneket láttok a történelmetekben, nem tudjátok, nem gondoljátok, a ti „jóságos Istenetek” érkezett meg közétek.
Akkor most lássuk, hogy az általatok ismert történelemben hol jelent meg földi alakban.
Anna jó néhányat ismer, de nem mindet.
A legelső időkben akkor inkarnálódott a Földre, amikor az ataiszi civilizáció már elég fejlett volt. A tömegek is jólétben éltek, mert Anna a magyarjai elődeit megtanitotta az értelmes cselekvésre, szorgalmas munkára.
Ez akkor volt még, amikor sziriusziként közéjük jött és úgy nevezték Arvisura Anyahita, vagyis anyahitű Arvisura.
A következő itteni inkarnációjában Sanat feleségeként és királynőként élt közöttetek. Ez volt Sanat első földi inkarnációja és botrányos életének első, legszomorúbb kiteljesedése. Megerőszakolta a lányát, a feleségét pedig megölette hüllő alattvalóival.
A magyarokat azért gyűlölte és irtotta ahol csak megjelentek, mert nem voltak hajlandók megölni szeretett királynőjüket.
Ezek után Atlantiszon inkarnálódott Poszeidon néven. A gyermek Annával, aki még nem volt érett nő, kezdett perverz szexuális életet élni.
Anna olyan tudatlan, tanulatlan gyermek volt, bármit is kért tőle, azt vakon teljesitette. Sanatnak nem ez volt az első pedofil élete, de Anna ekkor volt először pedofil férfi áldozata. Azután még többször is, Sanat álszent parancsára.
Sanat az atlantiszi kultúra végén ismét megjelent, mint fő fekete mágus. Itt már nem tudta Annát csapdába csalni. De olyan borzasztó véget tervezett a király leányának, amely jellemző volt rá. Anna börtönben halt éhen.
Ezek után jelent meg, mint Sethi fáraó, aztán még több, legalább 15 fáraó alakjában. Ezek közül is kiemelkedett II. Ramszesz, aki túlélte feleségeit, a leányaival, majd az unokáival házasitotta össze magát. Ebben a szerepében már homoszexualitásának is bőven hódolt.
Hogy miért inkarnálódott Homéroszként, Anna értette meg először. Mint költő, a háborúzó gyilkosokat avatta hőssé.
Ezek után már több párhuzamos inkarnációban is létezett. Volt finn elöljáró, miközben Néróként inkarnálódott, hogy a gonosz uralkodóról mutasson az emberiségnek mintát.
De hiába ölték meg őt, nem tanult belőle, és később sem soha.
Megjelent a történelemben Konstantin császárként, hogy a kereszténységet saját igájába hajtsa. Aztán megjelent számos olyan szerepben, melyet a történelem nem tart számon, de az emberi társadalmat irányitó, alakitó erőként ott volt a történések mögött.
A következő nagy alakitása nem Nagy Sándor volt - őt csak felülről irányitotta -, hanem Dzsingiszkánként rontott a Teremtett Világra.
Bár nem ölték meg - éppen elegen vágytak erre -, de olyan romlást hozott egész Ázsiára, sok kultúra nem is tudta kiheverni „áldásos tevékenységét”.
Voltak aztán kisebb szerepei, míg megjelent Saint Germainként és Napóleonként, két fontos történelmi alakban párhuzamosan.
Aztán kis szünetet tartott, hogy kellően előkészitse illuminátusaival fentről a XX. század nagy háborúit.
Hitlerként ő jelent meg, de csak az egyik alteregója halt meg helyette. Ő visszavonult a Belső-Földbe, hogy előkészitse az Armageddont, ami azért kissé módosult. Már nem merte zsidóit újra kereszthalálra itélni - bár eredetileg ez volt a terve -, ezért az arab keresztények lettek az áldozatai most. Mely események mögött megint csak a hüllő fajú kiválasztott népe áll és nem más.
Amerika azért támogatja a túszejtést és minden más gazságot, ami a földi életetekben sokkol benneteket, mert az elnökeit - Lincoln kivételével - újra és újra megszállja, bábújává teszi, hogy a Földön az történjen, amit ő akar.

Most, amikor egy távoli űrhajón utazik fizikai és asztrál testében, a többi része néhány földi vezető személyiségének részeként működik tovább.
Hogy tudjátok. A Spirituális Testét I. Ferenc pápa birtokolja, Szellem Testét Obama elnök. De ott van és jelen van néhány bankár, pénzügyi szakember, iparmágnás alakjában is. Természetesen ő van a számitógépes mogul Bill Gates mögött is.

Ha az emberiség felismeri őt gaztetteiről, nem fogja többé templomaiban imádni. Észak-Korea pártelnökét csak megszállva tartja. Így képet kaphattok arról a megszállott hatalom éhségről, mely jellemző rá.

De most a Fény Oldal olyan mértékben fordult ellene és hüllői ellen, hogy napjai nemcsak meg vannak számlálva, de végesek is.

2015.06.14.

Oklahoma - a  Teremtő Istenanya földi kivetülésnek tudása, tudata 


25. üzenet

A mai földi valóság nem más, mint a létezés torz mása. Ami nálatok van, nemcsak a „józanész” határát súrolja, de ellentmond minden józan értelemnek.

Amikor Anna Sanatot vagy földi férjét korholja - erősen hasonló egyéniségek -, gyakran használja ezt az emberi társadalomban megszokott kifejezést is.
Mit jelent a magyarok nyelvén?

1.     Nem teszek olyat, ami magamnak is árt.
2.     Nem teszek olyat, ami másnak is árt.
3.     Csak olyat teszek, ami nekem is, neked is hasznodra válik.
4.    Ha tévedek, belátom. Ha ki tudom javitani, kijavitom. Ha nem, bocsánatot kérek. Ha nem emberről van szó, a lelkiismeretemben följegyzem, hibáztam. Minél nagyobb a hiba, annál nagyobb a felkiáltójel utána.
5.  Úgy élek, másokat segitve, elfogadva mások segitségét, hogy örömet szerezzek másoknak és elfogadom, hogy örömet szerezzenek nekem. Vagyis értelmes életet élek.
6.   Úgy szeretek, hogy toleránsan is, de fegyelmezve magamat, másokat, ha ez szükséges. Értelmes ember elfogadja mások kritikáját, rosszallását, ha az igaz, mindenkit szolgál.
Az önfejűség tévútra visz. Lásd: Sanat. Aki akkorát hibázott, mint egyetlen lénye sem a Mindenségnek.
Aztán ott van a hiúság, a legnagyobb hiba.
Az őszintétlenség magamhoz másokhoz.
7.      A szeretet nem „feltétel nélküli”, ahogy Sanat beadta nektek. Ez csak kizárólag őt és hüllőit szolgálja.
Nézzétek meg, az összes világvallás erről és nem másról szól: alázat, engedelmesség, lemondás, az ő imádata.
Feltétel nélküli engedelmesség, hogy jól, nagyon jól élhessenek a hüllői és ő is, ha köztetek él. Ti irigyeljétek az ő jólétüket, higgyetek abban, egyszer majd ti is elérhetitek. De ez sohasem volt igy és az ő vezetése alatt sohasem lenne igy.
8.     Nekem csak azt, amit te is megengedhetsz magadnak.
Azok az anomáliák és torzulások a tulajdonviszonyokban, elosztásban az ő főművük. Ami rájuk nézve szegénységi bizonyitvány.
Aztán ott van a hüllő pápátok, nyers húst eszik, bort iszik és ti nem tudjátok róla, nem ritkán emberhús az, nem állaté. Csakhogy ezt az élvezetét nem a föld felett, hanem „titkos belső szentélyekben” végzi, fekete miséken.
Aztán válogatós is. A lányokét jobban szereti, mint a fiúkét. 10-15 éves leánygyermekeket rabolnak el ezért a Föld minden tájékán. Ezért aztán sokat fog az új pápátok utazgatni a jövőben is.
9.   A szemet-szemért, fogat-fogért helyett a toleráns, megbocsátani tudó szeretet, de nem a feltétel nélküli.
Anna, ha tudta volna azt 40 000 éve, Sanat álnok, hazug módon csalja csapdába, nem jön le a Földre.
Milliárdoknak könnyithette volna meg a létezését, ha Sanat álnok, erkölcstelen módon be nem csapja a Teremtőjét.
De ti olyan áldozatot hoztatok érte és nem Sanatért - bármennyire leledzik ebben a tévhitben -, hogy felelősségérzetből döntött úgy, veletek, köztetek marad a közelgő Vizözönben.

2015.07.21.


Olahoma - az Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata


26. üzenet

Az ember teremtése

Teremtés mitoszaitok annyi hazugságot hordanak össze az ember teremtéséről, hogy ember legyen a talpán, aki a természettudományok hazugságai, orditó tévedései mellett meg tudja érteni, hogyan is jött létre az ember fizikailag, érzelmileg, szellemileg.
Erről a homályról szeretném fellebbenteni a fátylat Anna kérdésére.

Azt már elmeséltük nektek, hogyan szüntette meg Sanat Lamúriát Hüllő Lényeivel, akik nem máshol, mint Atlantiszon - annak utolsó idejében - léteztek ott. Mert ahová ők betették mocskos, erkölcstelen, perverz lábaikat, ott semmi jó nem termett sem a bennszülött lakosságnak, sem a körülöttük létezőknek.

Ahogyan elmondtuk már Lemúria magasan fejlett Szellemi Civilizáció volt, ahol nem a másokon való élősködés volt a norma, hanem megteremtették - a szó legtisztább értelmében - a létezésükhöz nélkülözhetetlen valamennyi szükségletet. De amikor a Hüllők bevonultak Atlantiszra - mint fekete mágusok -, úgy átalakitották ezt az eredetileg Fény Lényekből álló társadalmat, hogy totálisan elsötétült - azaz Szeretet Nélkülivé vált - a társadalom vezető rétege.
Már csak mások kemény munkáján élősködve akartak létezni, ahogy Róma is a maga idejében.
Olyan adókat vetettek ki a leigázott gyarmatokon, amilyet Sztálin és Rákosi a maga nemzetére, mely az életterét adta.

Azok után, hogy Atlantiszon létrejött ez az erkölcs nélküli megosztott elit, Sanat rávette őket - mint az egyetlen zsarnok egyeduralkodó -, hogy pusztitsák el Lemúriát, mert az veszélyezteti az érdekeiket.
Mivel Lemúria nem fegyverkezett, nem volt túl nagy és megterhelő feladat leigázni, romba dönteni, majd mágikus eszközökkel elsüllyeszteni az egész kontinenst, hogy se hire, se hamva ne maradjon.

Ezek után kezdődött el a maradék lemúrok tönkretétele, mágikus eszközökkel történő elkorcsositása, hogy legyen számukra elegendő rabszolga, aki kiszolgálja minden kérésüket, legtorzabb vágyaikat is.

Ha valaki a mai Zsidó enciklopédiát végig olvassa, ott az erkölcsi kódex részeiben megtalálhatja, mit engedhetnek meg a zsidó farizeusok maguknak a goj - nem zsidó - csecsemőkkel, gyermekekkel szemben.
Nem beszélve a gyermek áldozatok szokásáról, melyet a zsidó belső körök újfent gyakorolnak, homoszexuális, ferdehajlamú, aberrált I. Ferenc pápátokkal együtt. Aki fekete miséken áldozza fel a keresztény gyermekeket Lucifer - azaz Sanat - oltárán.

Amikor pedig már minden lemúr származású rabszolgájuk kihalt - mert feláldozták és elfogyasztották -, akkor jutott csak eszébe ennek a fajtalan here rétegnek, hogy már nincs mit ennie szakrális fekete miséiken.
Akkor határozták el az ember teremtését, aki nem volt más, mint egy atlantiszi Fény Lény, egy fekete, sötét, Hüllőlény és egy földi fejletlen emlős keresztezésével létrejött hibrid, akit aztán először rabszolgának, majd később saját táplálkozásukra is felhasználtak, amikor már elegendő számú volt a létszáma.
Mivel állati géneket is hordoztak, ez biztositotta szaporaságukat. Tudatlanságuk pedig a felettük való korlátlan uralmat.

Ha ma megnézitek a tömegek civilizálatlanságát, kulturálatlanságát, láthatjátok feketén-fehéren, a Sötétek által - akik nem riadnak már vissza semmitől - szellemi aberráció áldozatai lettek, hogy hozzájuk hasonlóvá tegyék azokat, akik eredetileg hordozták még a Fény Lények minden sajátosságát.

Amikor pedig az ember szellemileg, erkölcsileg fejlődni kezdett a Pozitiv Erők szellemi befolyására, a Sötét Oldal mindent megtett ennek az ellenkezőjéért.
Anna látva ezt született le hozzátok, hogy megszüntesse azt a gyalázatos Világot, amit Sanat Hüllöivel talált ki nektek, hogy továbbra is rabszolgasorban tartson benneteket.

Az ember nem természetes, nem normális teremtmény - Fény Lény - hanem Sanat és Hüllői által degenerált Fény Lény, akiket meg kell szabaditani azoktól a degeneráló hatásoktól, melyeket Sanat és Hüllői raktak rájuk, oktalanul, jogtalanul. Mert mindez nem a Teremtő Istennő akaratával és beleegyezésével készült, hanem olyan orvul, melyet már öntudatlanságában teremtett meg a létező Fény Világ kárára, veszélyére.
Hiszen, ha az ember nem tudna visszatérni Fény Lény minőségébe, akkor bizony folytatódhatna Sanat esztelen kisérlete, amely az embert végleg az Anyagba zárja, de már nem egy természetes - természeti - testbe, hanem egy fizikai és kémiai anyagokból álló Kiborg Lénybe, melyben már csak a tudat a Teremtő része, a test nem, mert az csak anyagi.

Hogy milyen esztelenségeket akarna még Sanat aberrált vágyai kiélésére megteremteni, szerencsére nem lesz módunkban megtudni, mert úgy apadnak el a rendelkezésére álló Energiák, ahogyan Anna elrendelte számukra.
Az ember pedig Fény Lény részével visszatér a Fény Világába, ahonnét eljött erre az elborzasztó esztelen kisérletre, mert hitte azt - amit ti is -, hogy Sanat az Isten, és kötelessége elfogadni a parancsait, mert ő a Teremtő.
De Sanat nem Teremtő, hanem csak egy esztelen, eltorzult tudatrész - nem más.

2015.09.25.

Oklahoma - az Istenanya földi kivetülésének tudása, tudata








27. üzenet

Hogyan működik a Sötétség


Amikor Anna Sanatot megteremtette, nem azért tette, hogy ellenséget gyártson magának, hanem azért, hogy megossza a Teremtéssel járó feladatokat. De Sanatnak sohasem tetszett az, amit Anna alkotott, mert valójában nem tudta elviselni, hogy a társa - aki nem volt egyenrangú vele, mert a Teremtője volt - sokkal okosabb kreativabb nála.

Hamar kezdődtek a konfliktusok közöttük, mert Sanat unatkozott Anna gyönyörű Világaiban. És mert ő maga teremteni nem tudott, először csak kritizálni próbálta Anna alkotásait.
Anna teremtményei hiába érezték jól magukat szeretetteljes, bőségről, jólétről, alkotásról, kreativitásról szóló Világaiban, Sanat egyre kevésbé, és ezt nem is rejtette véka alá - mondaná egy földi ember.

Már régóta működött a Teremtés - sok milliárd év óta -, amikor Sanat előállt „fantasztikus ötletével”, a Szeretet Nélküliségről.
Hiába volt tisztában azzal, hogy a Világokat Anna Teremtő Szeretet Energiái tartják egyben, ő valami mást akart, amit még sohasem próbáltak ki.
Amikor aztán Anna - sok vajúdás után - belement ebbe a kisérletbe, nem gondolta azt, amit Sanat nyilván, hogy a Szeretet Nélküliség Annának - és csakis neki - mekkora áldozattal fog járni.

Először csak egy bolygón hoztak létre Szeretet Nélküli Lényeket, de ez a kisérlet hamar kudarcba fulladt, mert sem teremteni nem tudtak, sem dolgozni nem akartak. Hiába kaptak bármiféle feladatot, azt vagy nem, vagy alig, vagy rosszul hajtották végre.

Hosszú lenne mindazt a Sötét időt elmesélni, amiről már Sanat, Anna és Margó könyvet irt - elég hitelesen a részletekkel -, de a vége az lett, hogy a Földre érkezve ez a züllött Hüllő nép tönkretette először az ataiszi civilizációt, majd Atlantisszal elpusztitatta Lemúriát, végül egy olyan birodalmi szemléletet alakitott ki, hogy mindenki csak rájuk dolgozzon. Ők éljenek jól, nagyon jól, a többi pedig örüljön, hogy a Földön élhet, gyakran a legnagyobb nyomorban, nélkülözések közepette. Vagy háborúkban elpusztulva, megnyomorodva. Tönkretéve is őket szolgálja.

Ha Sanat nem züllött volna le velük együtt, most nem beszélhetnénk arról az élet -halál harcról, melyet Anna viv nap mint nap ellenük, mert tudják, hogy nincs számukra több bolygó. Tudják, hogy Anna parancsba adta minden Éltető Energiájuk
visszaáramoltatását a Magasabb Rezgésű Sikokra. De olyan technikai tudást halmoztak már fel, hogy a létező környezet Energiáit még meg tudják csapolni a létezésükhöz.

Mik is ezek az Energiák: a félelmeitek, a fájdalmaitok. Mindaz, amit belőletek elfogyasztanak: a húsotok, a véretek és minden olyan esemény, ami ezzel áll összefüggésben.

Az a maradék Hüllő tömeg, aki most Európa felé vándorol, egy olyan belső parancsra teszi, ami az ő hüllő agyukkal van összeköttetésben.

Amikor Sanat kiad számukra egy parancsot, akkor azt teszik - akár az életük árán is - amit a parancs tartalmaz.
Most azt a parancsot adta ki nekik - I. Ferenc pápa alakjában -, foglalják el Európát. Rendezzenek ott jó nagy Káoszt. Az országokat hangolják egymás ellen és robbantsanak ki háborút olyan merényletekkel, melyekről nem fogják az érintettek tudni, kik voltak az elkövetők, mert úgy lesznek álcázva, hogy teljesen más legyen a hiedelem róluk, mint a valóság.

Gondoljatok az ikertornyok felrobbantására, amelynek végrehajtásában olyan lézer technikákat vetettek be, hogy repülőgépeket láttatok ott, ahol azok nem voltak, mert nem is léteztek. A tömegek nagy része mégis még mindig elhiszi ezt a mesét, ami szemenszedett hazugság, mert teljesen más volt a háttérben, mint amit el akarnak hitetni veletek.
Ezért nem értitek a mostani Hüllő Invázió okait sem, mert még mindig hisztek azoknak, akik rendszeresen becsapnak, átvernek, kiszolgáltatottá tesznek bennetek.
A mostani európai történet nem szolgál mást, mint elegendő vért, szenvedést, fájdalmat az európai civilizált népeknek.

Még mindig arra számitanak, hogy fenn tudják tartani a létezésüket mások fájdalma, szenvedése által. De a Mennyország - vagyis a Forrás - ezt már nem engedi, nem engedheti meg nekik.

2015.10.04.

Oklahoma - az Istennő földi kivetülésének tudása, tudata


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)